Jelentős eredményt érhet el a hazai diplomácia azzal, hogy az unió környezetvédelmi miniszteri tanácsa mai ülésén várhatóan elfogadja azt az új jogszabályt, amely alapján a tagállamok önállóan dönthetnek a génmódosított növények termesztésének engedélyezéséről vagy tiltásáról.
Ez alapján egyszerűbbé válhat a génmanipulált (GM) növények termesztésének tagállami tiltása. Az egyes országok ugyanis ezt követően önállóan dönthetnék el, engedélyezik vagy tiltják ezen vetőmagok termesztési célú használatát. A génmódosított organizmustól (GMO-) mentes agrárium státus fenntartásához szükséges tiltást a jövőben már nemcsak környezeti és egészségügyi, hanem egyéb, például gazdasági és társadalmi indokokra is lehet majd alapozni.
Az EU-ban csak olyan élelmiszert vagy takarmányt lehet forgalmazni, vagy köztermesztésbe vonni, amelyet előzőleg engedélyeztek. A GM-termékek engedélyezése jelenleg csak kisebb részben tagállami hatáskör, a döntéshozatalban részt vesz az Európai Bizottság, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) és a tagállamok. Az engedélyezésre az Európai Bizottság az EFSA véleménye alapján tesz javaslatot, amelyről a tagállamok szavaznak. Miután Magyarország fenn szeretné tartani GMO-mentes státusát, a környezetvédelmi tanács most várható döntése nagyon előnyös nekünk. A jelenlegi rendszerben ugyanis igen időigényes és költséges vizsgálatok szükségesek a moratórium fenntartásához, ráadásul a kísérletekhez a fajtatulajdonosok nem adnak a szabadalmukkal védett vetőmagokból. Másrészt a bizottság eddig mindig a tagállami moratóriumok eltörlésére tett javaslatot, amely ellen nagyon nehéz megszerezni a tanácsi minősített többséget – ami igaz annak ellenére is, hogy ez Magyarországnak már két ízben sikerült.
Az ügy előzménye, hogy az Európai Bizottság 2010 júliusában kiadott egy javaslatot, amelynek célja annak biztosítása, hogy a tagállamok szabadon dönthessenek: területük egészén vagy egy részén korlátozzák, illetve megtiltják-e a génmanipulált növények termesztését. A magyar EU-elnökség idején intenzív munka folyt, 2011-ben a javaslaton végrehajtott módosításokkal sikerült megközelíteni a tagállamok minősített többségét. Egy évvel később a dán elnökség új megoldások szövegbe építésével kívánta megszüntetni a blokkoló kisebbséget, ám a tanácsban ekkor is patthelyzet alakult ki. Ez akkor változott meg gyökeresen, amikor e blokkoló kisebbség segítségével idén februárban, a görög elnökség alatt egy újabb, vitatott „génpiszkált” kukoricafajta, az 1507-es kódnevű GMO köztermesztésbe vonását engedélyezte volna a bizottság. Egyelőre ez nem történt meg, de a 2010-es GMO-csomag tárgyalásai új lendületet kaptak. A miniszterek döntését előkészítendő a tagországok brüsszeli uniós nagykövetei két hete jóváhagyták az újabb elnökségi javaslatot. Előzetes várakozások szerint mai ülésükön a környezetvédelmi miniszterek is rábólintanak a szabályok módosítására.
A közösség eddig két, géntechnológiával módosított kukorica és az Amflora GM-burgonya termesztését engedélyezte. Magyarországon azonban egyik GM-fajta termesztése sem megengedett, mivel minden esetben védzáradék-alapú moratóriumot vezettünk be. Sőt, az Amflora engedélyezése kapcsán hazánk az Európai Unió Bírósága előtt pert is nyert. A bíróság kimondta: a bizottság súlyosan megsértette az engedélyezési eljárás szabályait, ezért a kiadott engedélyeket megsemmisítették. Hazánknak kiemelt érdeke, és az alaptörvényben is megfogalmazott célkitűzés, hogy biztosítsuk a magyar mezőgazdaság GMO-mentességét.
(Magyar Nemzet, 2014. június 12.)
