A korábbiaknál nagyobb támogatási összegeknek és a minőségi élelmiszerek iránti folyamatosan növekvő keresletnek köszönhetően további bővülés várható az állattenyésztés területén az idén – mondta a Napi Gazdaságnak adott interjúban Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. Kockázatot elsősorban a belvízzel borított területek jelentenek.

Lassan beindulnak a földeken a tavaszi munkák, van valami akadálya a jó évkezdetnek?

– Elsősorban a belvízzel borított területek jelentik a kockázatot. Ez a probléma a déli, délkeleti megyéket érinti. Biztató, hogy az elmúlt időszak kedvező időjárásának hatására a belvíz mértéke csökken. A legnagyobb kár továbbra is Csongrád megyét érinti, ahol 22 450 hektár van víz alatt. A következő napok várhatóan csak kisebb mennyiségű csapadékot hoznak, a belvízzel érintett területek további lassú csökkenésére számítunk. Remélhetőleg a tavaszi munkák megkezdésének nem lesz komolyabb akadálya.

Lát esélyt arra, hogy az elmúlt két év rekordszintű bővülése után idén tovább nő az ágazat bevétele?

– A magyar mezőgazdaság képes további növekedésre, ám az időjárást, a termés mennyiségét és minőségét előre megbecsülni nehéz. Tavaly a mezőgazdaság teljesítménye a várakozásainknak megfelelően alakult, annak ellenére, hogy számos kedvezőtlen külgazdasági és külpolitikai folyamat kedvezőtlenül befolyásolta. A 2014. évi rekorderedmények hátterében elsősorban a szántóföldi növények és a gyümölcsfélék kiugró termésmennyisége áll, de meghatározó volt a búza, a cukorrépa, a burgonya, valamint az alma, és a meggy termése is. Emellett jelentős mértékben nőtt az állattenyésztés kibocsátása, főként a sertés-, a baromfi-, a juh- és a tejágazaté. Gyarapodott a szarvasmarha-, a sertés-, a tyúk-, a kacsa- és a pulykaállomány is. A mezőgazdaság hozzáadott értékének volumene tavaly 12,6 százalékkal nőtt. Ennek köszönhetően az ágazat 0,5 százalékponttal járult hozzá a 3,6 százalékos GDP-növekedéshez. Bízom benne, hogy a magyar agrárium bővülése fenntartható lesz és biztos megélhetést nyújt az ágazatból élő magyar gazdáknak.

Sikerült már tisztázni, milyen uniós és hazai támogatásokra számíthatnak a gazdák a következő uniós ciklusban?

– A következő hat évben a Magyarországra jutó Közös Agrárpolitika keretében közvetlen kifizetésre 8,9 milliárd euró, vidékfejlesztésre 3,45 milliárd euró uniós keret felhasználása kalkulálható. Mindehhez hozzáadódik még a nemzeti forrás 714,4 millió euró értékben, így vidékfejlesztésre összesen 4,15 milliárd euró fordítható. Közvetlen támogatásként évente 1,3 milliárd euróhoz juthatnak a hazai termelők. A kormány a munkaigényes mezőgazdasági ágazatok számára a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése érdekében elindította a „Több munkahelyet a mezőgazdaságban!” programot. Itt 212 milliárd forint új forrás van, amelyből 180 milliárd forint nemzeti támogatás és kizárólag az állattenyésztési ágazatok (tej, húshasznú szarvasmarha, sertés, baromfi, juh) többletfinanszírozására fordítható. A keretösszeg hat éven át nyújt majd hathatós segítséget az állatállomány további növeléséhez.

A birtokméret korlátozása és az ezzel kapcsolatos uniós támogatás maximalizálása meglátása szerint nem veti vissza az állattartás mértékét?

– A közvetlen kifizetések csökkentésének (úgynevezett degresszivitás) elve az alaptámogatás 150 ezer euró feletti összegére vonatkozik Az intézkedésre az európai uniós jogszabályok alapján volt szükség, de az elvonás csak az egységes területalapú támogatási komponenst (alaptámogatást) érinti, a zöldítést, a termeléshez kötött és a fiatalgazda-támogatásokat nem. A döntéssel megvalósul a közvetlen termelői támogatások rendszerének olyan kiigazítása, amely a földforgalmi törvénnyel együtt érdemben képes az egyik legfontosabb agrárpolitikai prioritást megvalósítani. Nevezetesen a kis- és közepes gazdaságok 80 százalékos, a nagygazdaságok 20 százalékos földhasználati arányának elérését. A rendszer átalakításának vesztese néhány száz nagy, döntően szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdaság lesz. Látni kell azt is, hogy a degresszió eredményeként az unió által megengedett támogatási pillérek közötti átcsoportosításokat követően 177 ezer földhasználó úgy fog hektáronként 12 euróval több támogatást kapni, hogy a vidékfejlesztés forrásait érdemben nem kellett csökkenteni. A döntés hatását úgy is meg lehet közelíteni, hogy az említett néhány száz cég támogatásainak részleges átcsoportosításával tízezrek jutnak magasabb támogatáshoz, egyúttal a vidékfejlesztés keretében is több forrás marad olyan jogcímekre, mint az agrár-környezetgazdálkodás, a mezőgazdasági beruházások vagy a tejtermelők támogatása. Fontos azzal is tisztában lenni, hogy az említett vállalkozások ezekből a vidékfejlesztési intézkedésekből is majd többletforrásokhoz juthatnak.

Mely állattartó ágazatok számíthatnak nagyobb dotációra?

– Tavalyhoz képest az uniós forrásból valamennyi ágazat többletforráshoz fog jutni. Az anyajuhok esetében 168, a tej esetében 72 százalékkal, a húsmarha vonatkozásában pedig 43 százalékkal több forrásra számíthatnak a gazdák. A termeléshez kötött támogatások közül kiemelkedik a tejágazaté, ami a 2014. évi 28,93 milliárd forinthoz képest 2015-ben 49,85 milliárd forintra emelkedik, de jelentős növekedés figyelhető meg a húsmarhaágazatban is – 2014-ben 16,7 milliárd, 2015-ben 23,8 milliárd forint. Jelentős eredmény még, hogy nemzeti forrásból a baromfifélék 2007-ben még évi 4 milliárd forinttal működő állatjóléti támogatását idén 11 milliárd forintos keretösszeggel hirdethetjük meg. A sertéságazatban állatjóléti támogatásra 8,5 milliárd forint áll rendelkezésre. Ezenfelül 2015-től a Földművelésügyi Minisztérium bevezeti a kocák állatjóléti támogatását is, amelynek kerete évi 8,6 milliárd forint lesz. Az egyes állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére, valamint az elhullott állatok elszállítására és ártalmatlanítására a jelenlegi 10,5 milliárdos kereten felül további 1,6 milliárd forintot lehet ez évben felhasználni.

Elképzelésük szerint a támogatások növelése hogyan befolyásolja a hazai állatállomány alakulását?

– A kormány agrárpolitikájában központi szerepet kapott az állattenyésztés fejlesztése. Tavaly nőtt a szarvasmarha-, a sertés-, a tyúk-, a kacsa- és a pulykaállomány is. Különösen pozitív tény, hogy a sertésállomány évtizedes hanyatlását sikerült megfordítani, és az állomány immár tartósan meghaladja a hárommilliót. Fehéredett a piac és nőtt a hazai élő sertés iránti belföldi kereslet, de élénkül a sertéstartási kedv is, amit jól mutat, hogy jelentősen emelkedett a sertéssel foglalkozó vállalkozások és gazdálkodók száma. A támogatásoknak és a minőségi élelmiszerek iránti folyamatosan növekvő keresletnek köszönhetően további bővülés várható az állattenyésztés területén.

A növekvő agrártermelés és állatállomány feldolgozatlan exportja elég nagy luxusnak mondható, ám a magyar élelmiszeripar még mindig nem elég nagy és versenyképes, így ezen, úgy tűnik, nemigen lehet változtatni. Meglátása szerint hogyan lehetne elősegíteni azt, hogy a magyar agrártermékek minél nagyobb feldolgozottsági szinten kerülhessenek piacra?

– Az agrárgazdaságon belül az élelmiszeripar nehezebb helyzetben van, habár a 2013-as stagnálást követően 2014-ben dinamikusan nőtt a termelése. A 2014–2020-as időszakban a Vidékfejlesztési Program forrásaiból mintegy 200 milliárd forint támogatás juthat a hazai mezőgazdasági alapanyag-termeléssel szoros kapcsolatban álló, elsődleges feldolgozást végző mikro- és kisvállalkozások versenyképességének és hatékonyságának növelésére, illetve innovatív, új vállalkozások létrehozására. Ugyanitt kaphatnak támogatást – mérettől függetlenül – a mezőgazdasági termelő vállalkozások élelmiszer-feldolgozásra irányuló fejlesztéseikhez. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében további mintegy 100 milliárd forint támogatáshoz juthatnak az elsődleges feldolgozást végző középvállalkozások.
Ez a tőkeinjekció lehetővé teszi az élelmiszeripar jelenlegi strukturális problémáinak csökkentését, növeli a szektor foglalkoztatását, valamint lehetőséget biztosít arra, hogy a magyar mezőgazdasági alapanyagok hozzáadott értéke növekedjen, erősítve ezzel az agrár- és élelmiszeripar exportpiaci pozícióját is.

(NAPI Gazdaság)