A földrajzi árujelzők - oltalom alatt álló eredetmegjelölés és földrajzi jelzés - számát növelni kell Magyarországon, hiszen azok piaci értéket képviselnek - hívta fel a figyelmet a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára kedden Budapesten, egy szakmai konferencián.
Czerván György - az Eredetvédelem a termelők szolgálatában tanácskozáson - elmondta: a minisztérium 2015-ben indította eredetvédelmi programját, hogy gyarapodjon az oltalom alatt álló magyarországi földrajzi árujelzők száma, és bővüljön a bennük rejlő lehetőségek kihasználtsága.
Hozzátette: olyan nevekről van szó, amelyek hírüknél és a velük jelölt termékek minőségénél fogva sokak számára ismertek, elismertek, megvédésük közös érdek - közölte az államtitkár. Kiemelte: a magyar földrajzi árujelzők a nemzeti kincsek közé tartoznak, a legtöbb már most hungarikum, vagy a nemzeti értéktár része.
Hozzátette, olyan kincsek ezek, amelyeket a lehető legnagyobb gonddal kell óvni és továbbadni az utódok számára, ilyen például a gyulai kolbász vagy a tokaji bor. Magyarországon 58 név áll uniós oltalom alatt, 37 bor, 8 párlat, valamint 13 mezőgazdasági és élelmiszeripari termék.A törekvés azonban az, hogy számuk minél magasabb legyen, minél jobban megközelítse az oltalomra valóban érdemes nevek számát - mondta.
Az államtitkár szerint az eredetvédelem elsősorban a helyi vállalkozásokat segíti, az általuk termelt hagyományos, jó minőségű termékeket határozza meg pontosan, illetve betartatja a jelölésükre alkalmazott névhasználat szabályait. Így lehet elérni, hogy e nevek megtartsák értéküket és több generáción át segítsék a vidéki termelői közösségek boldogulását - húzta alá Czerván György.
Megjegyezte: a földrajzi árujelzők az uniós mezőgazdasági minőségpolitikának az alapjai, mivel sok esetben a pályázatokban való részvétel előfeltételét jelenti az eredetvédelmi rendszer működtetése.Közölte, a magyar állam is értékeli az eredetvédelmet, hiszen például termőföld eladásakor vagy haszonbérbe adásakor előnyt élveznek a földrajzi árujelzős terméket előállítók.
Az államtitkár közölte: a szaktárcánál dolgoznak azon, hogy a földrajzi árujelző oltalomban rejlő lehetőségekkel minél több termelői közösség élhessen. Az eredetvédelmi programban 2017-ben országjáró konferenciasorozatot indítanak annak érdekében, hogy az ismereteket és tudást minél közelebb vigyék a termelőkhöz.
Hozzátette, a földrajzi árujelzők megszerzésében a minisztérium munkatársai aktív és folyamatos, ingyenes segítséget nyújtanak a termelőknek és a termelői közösségeknek.
Gál Péter, az FM eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára elmondta: a földrajzi árujelző használat legfontosabb előnye a termelők számára, hogy megfelelő alkalmazásakor jövedelmük növekedését eredményezi. Emellett az alaptörvény is rögzíti: a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelyek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. A szaktárca az eredetvédelemmel összefüggő feladatait ennek szellemében végzi - mondta.
Rámutatott: a piaci versenyben a homogén termékkel szemben versenyelőnyt élveznek az egyedi (heterogén), például földrajzi árujelzővel ellátott termékek, mivel azok nehezebben helyettesíthetők más termékekkel, így áruk is magasabb lehet. Fontos az is, hogy a vásárlók minél szélesebb körű információt kapjanak az egyedi, jó minőségű termékről, mert csak így érvényesíthető a piaci előny, a magasabb ár. A földrajzi árujelzők erre hívják fel a vevők figyelmét - tette hozzá a helyettes államtitkár.
(MTI/FM Sajtóiroda)
