Baromfihúsból az ország önellátottsági szintje meghaladja a 170 százalékot - mondta Czerván György a Gallus Baromfi Tenyésztő és Keltető Kft. fennállásának 25. jubileumi ünnepségén, Devecseren.

Az agrárgazdaságért felelős államtitkár hangsúlyozta: a baromfiágazat kivitelében a hús a meghatározó, nagyságrendekkel meghaladja az élő baromfi forgalmát. Ez kedvező a magyar agrárgazdaság számára, mivel a Magyarországon felnevelt állatokat hazai vállalatok dolgozzák fel.

Czerván György kiemelte: a kormány támogatáspolitikájának és az ágazat szervezettségének köszönhetően a baromfiszektor az elmúlt években kiegyensúlyozottan fejlődött. A magyar baromfiágazat nemzeti támogatását állatjóléti jogcímen 2010 óta megháromszorozta. Míg 2010-ben 4 milliárd forintot kaptak a baromfitartók, addig 2017-ben már 12 milliárd forintból gazdálkodhatnak. Újdonság az idei évtől, hogy az étkezési tojást termelő tyúkállományok, valamint tenyészbaromfi fajok állatjóléti támogatásaként még 1,2 milliárd forinthoz juthatnak a termelők. A gazdálkodók ezen felül állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére, továbbá állati hulla elszállítására és ártalmatlanítására, illetve tenyésztésszervezés támogatására is kapnak forrásokat, amelyeket a kormány 2010 óta a többszörösére emelt.

A magyar baromfiágazatra jellemző a baromfihús előállítás, valamint az azt megelőző tenyésztés és keltetés magas fokú integráltsága, ráadásul a különböző üzemméretek között az integrációk esetében egy kitűnő együttműködés alakult ki – fogalmazott az államtitkár.

Czerván György arról is beszélt, hogy a hazai baromfiszektor a rendszerváltást követően megtartotta döntően magyar tulajdonosi körét, és a hazai fogyasztók folyamatosan növekvő igényeinek kielégítése mellett export piacait is növelni tudta.

Az ágazatban 50-60 ezer ember talál megélhetést, a baromfi termékpályák termelési értéke az alapanyag termelés szintjén mintegy 400 milliárd forint, a feldolgozott termékek szintjén becsülhető termelési érték 800 milliárd forint.

Az államtitkár megjegyezte: a baromfiágazat kibocsátása 2015-ben a teljes mezőgazdasági kibocsátás 13,3 százaléka. Ezen belül az élő baromfi kibocsátása 11,0 százalékot, a tojástermelésé 2,3 százalékot tett ki. Az élő baromfi kibocsátásának volumene 2015-ben 8,0 százalékkal bővült, a tojástermelés volumene nem változott. Ötéves távlatban, 2010. és 2015. között az élő baromfi kibocsátásának volumene 16,8 százalékkal növekedett, a tojásé viszont 7,1 százalékkal csökkent.

A baromfihús exportértékének 35 %-át a csirke negyedét a pulyka, 25 százalékát a kacsa, és 15 százalékát a libahús teszi ki, 2015. évben és 2016. első félévében is. A baromfihús kivitele az elmúlt években folyamatosan növekedett, 2015-ben 515,2 millió euró volt, amely a 2010. évit több mint harmadával, 36,5 százalékkal haladja meg.

Czerván György emlékeztetett: a kormány döntése értelmében 2017. január 1-jével a baromfihús, a tojás, és a friss tej is 5%-os áfa-körbe kerül.

(FM Sajtóiroda)