A Földművelésügyi Minisztérium (FM) tisztában van a tejpiacon tapasztalható nehézségekkel. A jelenlegi helyzet kialakulásában a hazai tejpiaci szereplők felelőssége marginális, azt főként a globális folyamatok alakítják.

Ennek megfelelően mind nemzeti, mind európai uniós szinten igyekszünk keresni azokat a megoldásokat, amelyek termelői és feldolgozói oldalon is enyhíthetik az egyébként az egész világpiacot nyomás alatt tartó túlkínálatból adódó nehézségeket. Az uniós válságkezelési intézkedések egyelőre hatástalanok, ami azt jelzi, hogy a jelenlegi problémát nem lehet regionális szinten megoldani. A lehetséges intézkedések keresése és kidolgozása továbbra is a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal együttműködve zajlik. A szükséges intézkedésekkel az FM kezdeményezésére, a Kormány is több alkalommal foglalkozott. Összességében elmondható, hogy az ágazat és a szaktárca céljai megegyeznek egymással, ugyanakkor a konkrét döntések meghozatalakor a szakmai érvek, a jogi keretrendszer, valamint a költségvetési szempontok együttes vizsgálata szükséges. Az alábbiakban közöljük az FM álláspontját a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács által megfogalmazott 12 javaslatra:

• az ellenőrző hatóságoknak soron kívül kommunikálnia kell a tejágazati áfa csalások vonatkozásban eddig elvégzett és folyamatban lévő vizsgálatokat és azok várható eredményeit,

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) és a társhatóságok 2014-ben végzett vizsgálata során összesen több mint 288 000 liter tejet és tejterméket foglaltak le, valamint felszámoltak egy illegális tejpalackozó üzemet. A 2015. május 6-19. között lefolytatott legutóbbi kiemelt ellenőrzés során országszerte 218 forgalmazó helyen, mintegy 300 tételt, elsősorban alacsony áron értékesített import tejet és félkemény sajtokat vizsgáltak. Nyomonkövethetőségi hiányosságok miatt két esetben, három tételnél – összesen mintegy 8000 liter mennyiségben – kellett forgalmi korlátozást elrendelni. Az ellenőrzések elrendelése, illetve az eredmények kommunikációja a TTT mellett mind az FM, mind pedig a NÉBIH honlapján megjelent, a médiában olvasható volt. A Nemzeti Adó és Vámhivatal az elmúlt három évben a tejágazatban lefolytatott csaknem kétszáz adóellenőrzés során megközelítőleg 5,5 milliárd forint adókülönbözetet tárt fel, és ezekről az eredményekről az adóhatósági nyomozás érdekeinek figyelembe vételével folyamatosan tájékoztatja a közvéleményt.

• a fogyasztói folyadéktej (UHT, ESL, féltartós és friss; 3 literes térfogatig és kiszerelés típusától függetlenül) kerüljön az 5%-os ÁFA körbe 2016-tól,

A Kormány döntése értelmében, 2016. január 1-jétől a sertés tőkehúsok áfa-kulcsa csökken 27%-ról 5%-ra. Több termékkör egyidejű bevonására a költségvetési egyensúly fontossága miatt jelenleg nincs lehetőség. Amennyiben azonban a gazdasági növekedés a terveknek megfelelően alakul, valamint a sertés tőkehúsok áfa-csökkentésével szemben támasztott pozitív elvárások mind a sertés ágazat, mind pedig a fogyasztói árak szintjén beigazolódnak, következő lépésként sor kerülhet további termékkörök, így például a baromfi termékek, valamint a tej és tejtermékek bevonására is. Az FM továbbra is kezdeményezőként lép fel az intézkedés kiterjesztésében, és támogatja, hogy az alapvető élelmiszerek további termékkörei is minél hamarabb kedvezményes áfa-körbe kerüljenek.

• a tejtermelői támogatások mielőbb és maradéktalanul kerüljenek kifizetésre,

A különböző jogcímek kifizetése a rájuk vonatkozó európai uniós és hazai szabályok szerint történik, idei évben minden korábbinál nagyobb és európai szinten is kiugró mértékű pénzügyi forrással segítve a tejágazatot.

A tej átmeneti nemzeti támogatás (tej ÁNT) jogcímen 2015-ben, a 2014. évi jogalap szerint fajlagosan 7,10 Ft/kg, összesen 13,46 Mrd Ft kifizetésére kerülhet sor, amelyből 2015. július 20-ig 13,235 Mrd Ft kifizetése történt meg. Az év második felében előleg címén fajlagosan mintegy 3,50 Ft/kg, összesen 7 Mrd Ft körüli kifizetést tervezünk. Előleget azok kaphatnak, akik október 16-át követően SAPS előleg kifizetésben részesülnek. Ennek megfelelően a tej ÁNT előleg kifizetése 2015. október 16-a után kezdődhet.

A termeléshez kötött konstrukció keretében közel 69 millió EUR, közel 21 Mrd Ft támogatás kifizetésére nyílik lehetőség. A korábbi évek gyakorlatához hasonlóan a tejágazat szereplői is számíthatnak arra, hogy a közvetlen támogatásokból 2015. október 16-át követően előleg kifizetésre kerül sor. Ezen felül azon termelők esetében, akiknél a problémamentes jogosultság-megállapítás erre lehetőséget ad, a végkifizetésre is sor fog kerülni 2015 végéig.

• alkupozícióik javítása érdekében a termelői csoportok és szerveződések megerősítése és támogatása váljon prioritássá,

Az Európai Unió továbbra is támogatja a termelői szerveződések létrejöttét, és ezzel a gazdálkodók, termelők alkupozíciójának erősítését. Az Európai Bizottság 2015. augusztus 10-én jóváhagyta Magyarország 2020-ig szóló vidékfejlesztési programját. Ennek megfelelően ismét lehetőség nyílik a termelői csoportok uniós forrásból történő támogatására, a meghatározott szabályok szerint.

• élelmiszeripari hatékonyságnövelő és innovációs beruházási támogatási programok azonnali elindítása,

Az Európai Bizottság 2015. augusztus 10-én jóváhagyta Magyarország 2020-ig szóló vidékfejlesztési programját. Ennek megfelelően a közeljövőben kiírásra kerülhetnek az élelmiszeripar fejlesztését célzó pályázatok is.

A Magyarországon megtermelt tej legnagyobb részét olyan feldolgozók vásárolják fel, amelyek a nagyvállalati kategóriába esnek. Ezek fejlesztési, beruházási támogatása a jelenlegi uniós költségvetési ciklusban érvényes szabályok értelmében a Vidékfejlesztési Programból és a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Programból nem támogatható. E nagyvállalatok fejlesztése az európai uniós állami támogatásokra és az adott költségvetési előirányzatokra vonatkozó vonatkozó szabályok figyelembe vételével a Külgazdasági és Külügyminisztérium által kezelt beruházás ösztönzési célelőirányzat vagy a Nemzetgazdasági Minisztérium által kezelt nemzetgazdasági támogatás előirányzat terhére valósítható meg.

• kezdődjön kormányzati szakmai konzultáció a hazai nyerstej 80-90%-át előállító társas tejtermelő vállalkozások jövőjével kapcsolatosan,

Továbbra is kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a hazai boltok polcaira minél nagyobb arányban belföldi alapanyagokból előállított, jó minőségű magyar áru kerüljön. Ebben kiemelkedő szerepe van a hazai tulajdonban álló társas vállalkozásoknak is, mind a Magyarországon előállított nyerstej felvásárlása, mind pedig az ágazatban foglalkoztatott munkavállalók száma tekintetében. A szaktárca – ahogyan eddig is - természetesen nyitott a velük való konzultációra.

• marketing pályázatok azonnali kiírása a fogyasztók meggyőzése érdekében,

A TTT kezdeményezésére 420 millió Ft költségvetési keret került elkülönítésre közösségi tejmarketing feladatok végrehajtására, mivel álláspontunk szerint kiemelt fontosságú, hogy európai uniós versenytársainkhoz hasonlóan az eddigieknél nagyságrendekkel többet fordítsunk közösségi agrármarketingre, hiszen ez jelenti a piacépítés egyik alapját. A támogatott tevékenységek között belföldi fogyasztásösztönzés, iskolai edukáció, konferenciaszervezés, kézműves sajtkészítők rendezvényeken történő megjelenésének támogatása, külföldi kiállításokon, vásárokon történő megjelenés támogatása, valamint piackutatás szerepel. A kampányt menedzselő Magyar Turizmus Zrt. a TTT-vel való megegyezés alapján bonyolítja le a közösen kidolgozott és 2015. július 20-án közösen bejelentett programot.

• szakmaközi szervezeti együttműködés további elmélyítése, további egyeztetések a hazai kiskereskedelmi láncokkal,

Az FM-mel való kiegyensúlyozott együttműködés révén a szakmaközi szervezeti tevékenységben rejlő lehetőségek kihasználásában a TTT komoly munkát végzett eddig. Elsőként kapott európai uniós jog alapján nemzeti elismerést és elsők között sikerült más ágazati szereplőkre minisztériumi jogalkotás révén szabályokat kiterjeszteni. A szakmaközi szervezeti szabályrendszerben rejlő további lehetőségek kihasználása elsősorban az ágazaton múlik, hiszen annak lényege éppen az alulról való építkezés. Ahogy a korábbi években, úgy most is nyitottak vagyunk a kiskereskedelmi szereplők és az ágazat közötti közvetítő szerepre, egyúttal példaértékűnek tartjuk azt, hogy a TTT tagjai között ma már a legtöbb jelentős kiskereskedelmi szereplő megtalálható.

• a szerződéses kapcsolatok megerősítése, és többek között a kereskedelemre történő kiterjesztése,

A termelő és a nyerstej első felvásárlója között már korábban előírt kötelező szerződéssel az ágazat egészében nem oldódott meg a probléma, hiszen a feldolgozás és a kis- és nagykereskedelem szereplőit az nem érintette. Ez a probléma a vonatkozó uniós jogszabály kialakításakor is felmerült, azonban nem sikerült uniós szintű megoldást találni rá. Úgy véljük, hogy a szakmaközi szervezeti összefogás keretében ezen is lehet javítani.

• a közétkeztetést bonyolító szereplők a magyar tej és tejtermékeket preferálják (a hazai tejfeldolgozóktól vásárló közétkeztetést ellátó/szállító cégek tevékenyégéhez fizetési garanciát vállaljanak állami bankok),

A közétkeztetésre vonatkozó jogszabályban a közös piacra vonatkozó európai uniós alapelvek értelmében a termék származása szerint nem lehet különbséget tenni. A közétkeztetésben szerepet vállaló piaci cégeket így nem lehet erre kényszeríteni, ugyanakkor a Földművelésügyi Minisztérium elkötelezett egy olyan szabályozási környezet kialakításában, amely a minőségi alapanyagokból megvalósított, helyi (így magyar) termékeket felhasználó közétkeztetés létrejöttét segíti.

• EU szintű, azonnali intervenciós beavatkozás, az intervenciós ár emelése a jelenlegi önköltségi árhoz igazítva,

Magyarország - ahogy számos más tagállam is -, hosszú ideje szorgalmazza az évtizedek óta változatlan intervenciós árak korrekcióját, és a valós termelési költségekhez történő igazítását annak érdekében, hogy a biztonsági háló eredményesebben működhessen, és hatékony védelmet jelentsen. Ezt a 2013-ban lezárult KAP-reform tárgyalások folyamán is következetesen képviseltük. Egyéb javaslatok mellett ez is szerepelt a 2015. augusztus 3-án nyolc tagállam által közösen jegyzett levélben, amelyet az Európai Bizottság mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosához, Phil Hogan úr részére küldött. A Csehország által koordinált levélhez Belgium, Bulgária, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Magyarország csatlakozott.

Ezt megelőzően, 2015. május 20-án Dr. Fazekas Sándor miniszter úr is levélben fordult Hogan úrhoz, amelyben célzott segítséget kért a magyar tejtermelők számára.

Az EU Mezőgazdasági és Halászati Tanácsa szeptember elején rendkívüli ülést tart, amelynek napirendjén szerepel a tejpiaci helyzet megvitatása, ahol hazánk továbbra is az európai szintű megoldás mellett fog érvelni.

• a kormány döntése alapján történő tejpor és vaj felvásárlás azonnali elindítása.

A tejpor készletek felvásárlására irányuló, ágazattól érkező javaslatot a Kormány több alkalommal tárgyalta és egyetértett a piaci nyomás árukivonással történő enyhítésének céljával. Ugyanakkor a felvásárlási konstrukció részleteinek kidolgozása során megállapításra került, hogy a megvalósítás eredetileg elképzelt formája hazai és uniós jogi akadályokba ütközik. Emiatt tényleges felvásárlásra nem került sor. Ettől függetlenül az egyeztetések tovább folytatódnak.

(FM Sajtóiroda)