A Földművelésügyi Minisztérium feltett szándéka a termelők alkupozíciójának javítása és kiszolgáltatottságának csökkentése, ezért a gazdálkodók és felvásárlók közötti szerződéses rendszerre vonatkozó szabályozást felül kívánja vizsgálni – mondta Feldman Zsolt a III. Zsendülés konferencián, Szegeden.

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára örvendetesnek nevezte, hogy az egy főre jutó zöldség és gyümölcsfogyasztás az elmúlt öt évben folyamatosan növekedett. Mivel a zöldségek és gyümölcsök fogyasztásának mértéke szorosan összefügg a háztartások jövedelemi helyzetével, ezért a kormányzati bérnövelő intézkedések és a reálkeresetek növekedésének haszonélvezője lehet az ágazat.

Feldman Zsolt hangsúlyozta: az agrárkormányzat célja, hogy elsősorban stabilizálja, a továbbiakban pedig növelje a zöldség és gyümölcs ágazat termelését, piaci lehetőségeit és az ágazat jövedelemtermelő képességét.

Feldman Zsolt arról is beszélt, hogy 2015-től a Közös Agrárpolitika keretében lehetőség nyílt termeléshez kötött támogatásokat adni, melynek kedvezményezettjei a zöldséget és gyümölcsöt termesztő gazdák is. A termeléshez kötött támogatások keretében a zöldségtermelők közel 50 ezer forintot, az ipari zöldségeket termesztők több mint 55 ezer forintot, míg a gyümölcsösökkel rendelkezők közel 90 ezer forintnyi támogatáshoz juthatnak a területalapú támogatáson felül.

Hozzátette: 2017-től az agrárkormányzatnak lehetősége nyílt módosítani a támogatási szabályokon, ezért az FM a szakmai szervezetekkel együttműködve több ponton átalakította a támogatások feltételrendszerét. Ennek keretében változnak egyes vetőmagnormák, valamint az előírások a zöldségnek minősülő fűszernövények esetében: támogatható válik például a menta, a bazsalikom, a tárkony, a rozmaring, ugyanakkor kizárásra kerül az olajretek. Az ipari zöldségeknél az étkezési burgonya válik támogathatóvá.

Gyümölcsök esetében is változnak egyes előírások, ezek értelmében új kultúrák válnak támogathatóvá. A gyümölcsösöknél újabb változás, hogy intenzív és extenzív/tradicionális gyümölcsösöket is megkülönböztetünk. Az előírások célja, hogy ösztönözze a gazdákat a korszerűbb ültetvények létrehozásában. A helyettes államtitkár elmondta: 2016-ban összesen 70 zöldség-gyümölcs termelői szerveződés működött az országban, ezen belül 55 termelői szervezetet és 15 termelői csoportot tartanak számon. Ezek a szervezetek mintegy 4 milliárd forintnyi támogatást kapnak összesen működésre és beruházásaik finanszírozására az európai uniós és nemzeti forrásokból.

Feldman Zsolt felhívta a figyelmet arra is, hogy a mezőgazdaság hitelállománya mintegy 562 milliárd forint volt, ebből viszont csak 22,8 milliárd forint kapcsolódott a kertészethez. Kedvezőnek nevezte, hogy a mezőgazdaságban a hitelek 70%-át, a kertészetben a hitelek 65%-át a beruházási és a hosszú lejáratú forgóeszközhitelek adják.

A hitelekkel kapcsolatban hozzátette: a 2016. évi tavaszi fagykárral és jégesőkárral sújtott településen gazdálkodó, ültetvénnyel és gyümölcsössel rendelkezők számára az Agrár Széchenyi Kártya (ASZK) Folyószámlahitel keretében felvehető 100%-os kamat-, kezességi díj és költségtámogatású hitelek elérhetőségét kiterjesztik a 2017. május 31-ig megkötött/hatályba lépett hitelszerződésekre is.

A helyettes államtitkár ismertette, hogy az ágazat érdekében GINOP-forrásokból a gyümölcstermesztést érintő kutatás-fejlesztési kapacitásfejlesztés történik a Nemzeti Agrárkutatási és Innováció Központban. Hozzátette még, hogy 2017-ben az Agrárgazdasági Kutatóintézet által működtetett Piaci Árinformációs Rendszer adatgyűjtését kiterjesztik zöldség-gyümölcs ágazat ár- és mennyiségi adataira, ami nagyban fogja segíteni a gazdasági szereplők munkáját.

(FM Sajtóiroda)