Magyarország agrár-támogatottsági pozíciója különösen kedvező az Európai Unión belül, ezért alapvető érdekünk, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) forrásain belül Magyarország részaránya ne csökkenjen 2020 után – mondta Czerván György az Azúr Takarékszövetkezet agrárkonferenciáján, Forrón.
Az agrárgazdaságért felelős államtitkár kiemelte: 2014-2020 között a Magyarországnak jutó összes uniós forráson belül a KAP támogatásainak részaránya 36 százalék. Ezen időszak alatt a közvetlen agrártámogatások és a vidékfejlesztési támogatások keretében összesen mintegy 12,4 milliárd euró forrás áll rendelkezésre. Hazánk részaránya a teljes KAP költségvetésében 3,2 százalék, ami arányaiban meghaladja a magyar mezőgazdaság súlyát az Európai Unión belül képviselttől.
Éppen ezért hazánk számára a legkedvezőbb helyzet az lenne, ha a jelenlegi támogatási mértékek, konstrukciók nem változnának. Jelenleg a Visegrádi 4-ek országai között kiemelkedően jó az együttműködés, ennek köszönhetően - amennyiben szükséges - az agrárpolitika több területén is közösen tudunk fellépni a nagyobb, nyugati országokkal szemben – fogalmazott Czerván György.
Az államtitkár megjegyezte: az Európai Bizottság a 2020 utáni KAP-ra vonatkozó elképzeléseit várhatóan 2017 novemberében mutatja be, amelyet 2018 elején követhetnek a konkrét jogszabályi javaslatok.
Czerván György felhívta a figyelmet arra is, hogy Európai Bizottság 2017 februárjában meghirdette a 2020 utáni KAP-ról szóló, nyilvános társadalmi konzultációt. A 2017. május 2-ig tartó konzultációs időszak alatt a Bizottság által feltett kérdések alapján a mezőgazdasági termelők, magánszemélyek, az érdekelt szervezetek és más érdekelt felek is megoszthatják a Bizottsággal a KAP jövőjére vonatkozó elképzeléseiket és javaslataikat. Az államtitkár jelezte, hogy a magyar gazdák véleménye is fontos az uniós felmérésben, ezért kérte a jelen lévő termelőket, hogy minél többen éljenek a lehetőséggel, és töltsék ki az erre a célra létrehozott kérdőívet, elmondva véleményüket a jelenlegi rendszerről egy erős, termelőbarát agrárpolitika megőrzése érdekében.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy a 2014-2020 közötti költségvetési időszakban a Közös Agrárpolitika részeként a Magyarországnak jutó közvetlen támogatásokat és a piaci intézkedések forrásait tekintve összesen 8,9 milliárd euró áll rendelkezésre. A vidékfejlesztési forrásokra pedig 4,1 milliárd euró európai uniós és hazai forrás biztosított, továbbá a kormány hazai költségvetésből nemzeti támogatásokat is nyújt a gazdáknak.
Czerván György hangsúlyozta: 2017-ben közel 400 milliárd forintnyi európai uniós és mintegy 100 milliárd forintnyi nemzeti támogatás érkezik a magyar mezőgazdaságba, hozzájárulva ezzel a gazdálkodók jövedelemstabilizációjához, amelyet hasonlóképpen elősegítenek a rendelkezésre álló, kedvező hitelkonstrukciók.
Az államtitkár ezzel kapcsolatban elmondta: kedvező fordulat tapasztalható a mezőgazdasági vállalkozások hitelezésében, amely megfigyelhető egyrészt az általános trenddel szembeni állománynövekedésben, másrészt a hitelfelvevők összetételének változásában. Miközben a nemzetgazdaság társas vállalkozásainak hitelállománya 2011-ről és 2016-ra 24 százalékkal csökkent, a mezőgazdasági társas vállalkozásoké 22 százalékkal bővült. Különösen örvendetes – tette hozzá Czerván György - hogy az egyéni gazdaságok hitelállománya még ennél is jelentősebb mértékben, 51%-kal nőtt ugyanezen időszakban, ami a banki bizalom növekedését jelzi. Fontos megjegyezni, hogy a nemzetgazdasági ágak közül a mezőgazdaságban a legalacsonyabb csődráta - 1,9%.
A 2016. évi tavaszi fagykárral és jégesőkárral sújtott településen gazdálkodó, ültetvénnyel és gyümölcsössel rendelkezők az Agrár Széchenyi Kártya (ASZK) Folyószámlahitel, az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2020, és az MFB TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram 2020 keretében felvett, 2017. március 31-ig megkötött/hatályba lépett hitelszerződésekhez 100%-os kamat-, kezességi díj és költségtámogatást igényelhetnek. A támogatás hektáronként 500 ezer forint hitelhez vehető igénybe. A hitelszerződés megkötési/hatályba lépési határideje kitolódik 2017. május 31-re, valamint a támogatás alapjául szolgáló hektáronkénti hitelösszeg felemelése 1 millió forintra. Eddig 347 vállalkozás 2,6 milliárd forint összegű hitele részesült kiemelt támogatásban.
A tejhasznú tehéntartással, illetve sertéstartással foglalkozó gazdák az ASZK Folyószámlahitel hitelprogramból kamat-, kezességi díj és költségmentesen igényelhetnek hitelt 2017. június 30-ig. A hitel állategységenként 500 ezer forint, de vállalkozásonként legfeljebb 50 millió forint összegben igényelhető. Eddig 89 vállalkozás közel 2 milliárd forint összegű hitele részesült támogatásban – tájékoztatott az államtitkár.
(FM Sajtóiroda)
