A magyar mezőgazdaság bővülése Európában az egyik legmagasabb volt 2010 és 2016 között - mondta a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára Budapesten egy szakmai tanácskozáson. Czerván György hozzátette: az állattenyésztés jövedelmezőségéhez elengedhetetlenek a támogatások.
Czerván György az Agrárakadémia fórumán – amelyet a Herman Ottó Intézet és a Magyar Mezőgazdaság Kft. szervezett – az agrárgazdaság egészéről szólva kiemelte: a mezőgazdaság kibocsátása tavaly folyó áron elérte a 2619 milliárd forintot, ami 55,3 százalékkal meghaladta a 2010-es szintet, az előző évinél pedig 5,3 százalékkal volt magasabb. Ez a növekedés 2010 és 2016 között az Európai Unióban a legnagyobb volt. A változatlan áron számolt bővülés szintén dobogós helyet jelent: harmadik volt az EU-ban.
Az idei betakarításról Czerván György elmondta: az őszi búza hozama 1988 óta nem volt olyan jó, mint az idén, hektáronként átlagosan 5,44 tonna. Az őszi betakarítású növények közül a napraforgó betakarítása befejeződött, az idén az átlagtermés mintegy 2,84 tonna volt hektáronként, megközelítve a múlt évi 3 tonnás átlagot. A kukorica mintegy 80 százaléka van a magtárakban, 6,5 tonnás hektáronkénti termésátlaggal. Valamennyi őszi vetésű növény vetése jól halad, a gazdák a tervezett vetésterület 80-100 százalékát bevetették. Az állatállomány az idén júniusi adatokat alapul véve az előző év hasonló időszakához viszonyítva csökkenő tendenciájú volt, kivéve a szarvasmarhát, ezek száma elérte a 864 ezret, ami 2,6 százalékos emelkedés.
Az államtitkár aláhúzta: az uniós közös agrárpolitika következő ciklusának tervezésekor alapvető, hogy az agrárpénzeket továbbra is az agrártermelők kapják. A rendszer gyökeres átalakítását hazánk nem tartja szükségesnek. Magyarország célja, hogy megőrizze a következő időszakban az agrártámogatások eddig megszokott részarányát.
Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója arról beszélt, hogy az ágazat alapanyagként számított termelési értéke évente mintegy 250 milliárd forint, ez az érték a feldolgozás után megduplázódik. Így a baromfi ágazat a legnagyobb súlyú állattenyésztési ágazat Magyarországon, amely tavaly 620 ezer tonna baromfit állított elő, szemben az előző évi 577 ezer tonnával. Az idén a madárinfluenza negatív következményei miatt az ágazatban várhatóan 550-560 ezer tonna baromfi előállítására lehet számítani. Hozzátette, hogy az ágazatban 2012-ben mintegy 315 milliárd forint kellett volna a szükséges fejlesztések végrehajtásához, most már a korábbi összegnél 30 százalékkal többre lenne szükség.
Mélykuti Tibor, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke felhívta a figyelmet, hogy a tej jelenlegi, literenként 96 forintos felvásárlási átlagára nem fedezi az előállítás önköltségét, ami 100-105 forint között mozog literenként. Pozitívumként említette, hogy az ágazat túl van egy válságos időszakon, amelyet csak hathatós állami segítséggel tudott túlélni: 2015-ben 49 milliárd forint, tavaly 63 milliárd forint, míg az idén már mintegy 51 milliárd forint támogatáshoz jutottak az ágazat szereplői. A tejtermelők abban reménykednek, hogy a tej átlagára nem csökken majd literenként 30 euró cent (azaz 90 forint) alá literenként az unióban, mert az negatívan hatna a magyar tejágazatra.
(MTI, FM Sajtóiroda)
