A Magyarország Élelmiszergazdasági Program 2016-2050 fontos küldetése a stratégiai gondolkodás erősítése, a hétéves európai uniós tervezési időszakon való túllépés. A Program egyben hosszú távú iránymutatásul szolgál a szakpolitikának és az ágazat szereplőinek is – mondta Feldman Zsolt a XXIII. Növénynemesítési és Tudományos Napon, a Magyar Tudományos Akadémiában, Budapesten.

Az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár előadásában kiemelte: a magyar élelmiszergazdaságban a mostaninál szakmai becslések szerint 60%-kal nagyobb termelési potenciál rejlik. A magyar élelmiszergazdaság lehetőségeinek kihasználása, az ágazat hosszú távú és kiegyensúlyozott fejlesztése csak a lehetőségek és kihívások azonosításával, a legfontosabb célkitűzések és feladatok megfogalmazásával, és következetes, kitartó munkával lehetséges. Hosszú távú perspektíva hiányában ugyanis nem tudunk élni a lehetőségeinkkel, nem tudjuk hatékonyan kihasználni erőforrásainkat – fogalmazott Feldman Zsolt.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a magyar élelmiszergazdaság jövőbeli továbbfejlődésének alapját a tudás- és információalapú gazdaság erősítése, ehhez szakképzett munkaerő biztosítása, a tudásátadási csatornák teljes megújítása és az innováció ösztönzése jelenti, növelni kell a termelés hozzáadott értékét és a termelékenységet, valamint a gazdasági szereplők minél magasabb fokú integrációja, hálózatosodása szükséges. Emellett kulcsfontosságú a rendelkezésre álló erőforrások fenntartható kezelése, valamint az árvolatilitásból, klímaváltozásból és természeti káreseményekből fakadó termelési kockázatok csökkentése.

Feldman Zsolt arról is beszélt, hogy a hazai növénynemesítők szakmai közössége komoly szakmai hátteret jelent a mezőgazdaságot érintő kihívásokra kezelése terén, hiszen a biológiai alapok fejlesztése, a növénynemesítés és az ehhez kapcsolódó tudományos háttér nélkül nem lehetséges a tudásalapú magyar mezőgazdaság létrehozása.

(FM Sajtóiroda)