A 2020-ig Magyarországra érkező európai uniós források több mint 36 százaléka az unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) köszönhető - mondta Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) csütörtöki ülésén, Budapesten.
A helyettes államtitkár kiemelte: a tárca a mezőgazdasági termelés és az élelmiszergazdaság szempontjából alapvetően kedvezően ítéli meg a jelenlegi Közös Agrárpolitikát. Hozzátette: az Európai Unió (EU) által folytatott agrárpolitika tekinthető világszinten is az egyik leginkább környezettudatosnak és fenntarthatónak, ugyanis érdemben segíti a természeti erőforrások fenntartható használatát, hat a vidéki szegénység ellen, valamint járul hozzá a megfizethető áru élelmiszer előállításához.
Feldman Zsolt ugyanakkor közölte: "ha a magyar mezőgazdaságra dinamikusan fejlődő, egészséges élelmiszert előállító, fenntartható ágazatként akarunk tekinteni, akkor az ágazatnak egyebek mellett meg kell felelnie a technológiai forradalmaknak és hatékonnyá kell válnia".
Szólt arról is, hogy a mezőgazdaság, az élelmiszergazdaság egy olyan terület, amely a fenntarthatóság mindhárom - gazdasági, társadalmi, környezeti - aspektusát lefedi, hiszen ahhoz, hogy működőképességéhez a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságra egyaránt szükség van. A Közös Agrárpolitikában ezt szolgálja a gazdálkodóknak nyújtott anyagi támogatás, a vidékfejlesztési programok, valamint azok a piaci intézkedések, beavatkozások, amelyek kezelik például a természeti káresemények okozta termés- és jövedelemkiesést vagy csillapítják az árak ingadozásából fakadó feszültségeket.
Érdiné Szekeres Rozália, az FM főosztályvezetője a biológiai sokféleség megőrzésének nemzeti stratégiájáról elmondta: a stratégia követi az EU hasonló témájú programját és a 2015-2020-as időszakra terjed ki. Hozzátette: a stratégiában olyan területeket emeltek ki, mint a természetvédelmi oltalom alatt álló területek (Natura 2000 területek) védelme, a táj diverzitás, zöld infrastruktúra, ökoszisztéma szolgáltatások fenntartása, fenntartható erdő, vad és vízi erőforrások védelme, valamint az inváziós fajok elleni védelem.
A főosztályvezető megjegyezte: Magyarország területének 9,1 százaléka tekinthető védett területnek, a Natura 2000 területek pedig 21,4 százalékát fedik le.Ezen felül beszámolt még a génmegőrzéssel foglalkozó két intézményről is: a Haszonállat-génmegőrzési Központról, amely az őshonos házi állatokkal foglalkozik, illetve a Tápiószelén található Növényi Diverzitás Központról, amely a világ 13. legnagyobb növényi génmegőrzési központja és nagyon fontos stratégiai bázisa az országnak.
A kormány 2007-ben hozta létre a NFFT-t, amely a fenntartható fejlődés kérdéskörében egyeztető, véleményező, javaslattevő testület. A tanács élén az Országgyűlés mindenkori elnöke, jelenleg Kövér László áll.
A csütörtöki ülést az NFFT társelnöke Náray-Szabó Gábor, akadémikus vezette le.
(MTI)
