A rendkívüli tejpiaci helyzetre való tekintettel Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter újabb egyeztetést folytatott a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökével és képviselőivel, annak érdekében, hogy áttekintsék a piaci válság Magyarországra gyakorolt hatásainak kezelési lehetőségeit.
A gazdák likviditási helyzetének javítását célzó, minden aktív tejtermelő számára elérhető európai uniós válságtámogatás esetében Magyarország élt a nemzeti kiegészítés lehetőségével, és hazai forrásból száz százalékos támogatás-kiegészítést nyújtott az uniós kifizetések mellé. Tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság eddigi válságkezelési intézkedései érdemben nem javították a piaci helyzetet, különösen fontos volt a termelők gyors pénzügyi megsegítése ezzel a 6 milliárd forinttal.
A tejtermelők ideiglenes nemzeti támogatásának kifizetését követően is folytatódik a párbeszéd a Földművelésügyi Minisztérium és a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (TTT) között. A tárca még április elején a kormány elé kívánja terjeszteni az átfogó tejágazati stratégiáját, melyet a szakmai szervezetek javaslatainak felhasználásával állított össze.
Mélykuti Tibor, a TTT elnöke köszönetet mondott a válságtámogatás és a száz százalékos nemzeti kiegészítés gyors kifizetéséért. Elmondta ugyanakkor, hogy a tejpiaci válság fő okai – a kereslet csökkenése, az orosz embargó, és a kínálat növekedése – továbbra is fennállnak.A megtermelt tej elhelyezéséhez, és ezzel a termelés stabilizálásához elsősorban a belső piac átformálására, az importnyomás csökkentésére, valamint a hozzáadott érték növelésére lenne szükség.
A megtermelt mennyiségek elhelyezéséhez alternatív levezetési csatornát jelentene a hazai feldolgozóipar, elsősorban a tejporítás fejlesztése, mivel ebben versenyhátrányban vagyunk Nyugat-Európával szemben. A hazai piaci részesedés növelése mellett további exportpiacok felkutatására, valamint a termékfejlesztés újragondolására van szükség, annak érdekében, hogy minél több, Magyarországon feldolgozott tejtermék kerüljön a fogyasztók asztalára. Az importnyomás csökkentésére a legmegfelelőbb eszköz az áfa-csökkentés. Mivel a környező országok folyadéktejre alkalmazott áfa-kulcsa alacsonyabb, ezért ez jelentős vonzerőt jelent az áfával kapcsolatos visszaélésekre, amely egyrészt aláássák az ágazat versenyképességét, másrészt kárt okoznak a költségvetésnek.
A TTT megerősítette, hogy a közétkeztetésben nagyobb szerepet kell biztosítani az egészségesebb friss és hosszan friss tejek számára, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy piaci válság esetén a kereskedelmi láncok részéről is erőteljesebb társadalmi felelősségvállalásra lenne szükség.
Fazekas Sándor hangsúlyozta az egyeztetésen, hogy a közeljövőben párbeszédet kezdeményez a kereskedelmi szereplőkkel a hazai tej és tejtermék-fogyasztás növelése érdekében, illetve lehetséges szerepvállalásukról a válságos piaci helyzet áthidalásában.
(FM Sajtóiroda)