A Magyar Államkincstár megkezdte a mintegy 5 milliárd forintnyi kárenyhítő juttatás kifizetését – mondta Czerván György Zalakaroson, egy szakmai fórumon.
Az agrárgazdaságért felelős államtitkár elmondta, hogy a 2016. kárenyhítési évben a gazdálkodóknak számos elemi káreseménnyel kellett megküzdeniük, amelynek következményeként közel 9.500 termelő, mintegy 11.000 db kárbejelentést tett, több mint 131.000 hektár területre. A legtöbb kárbejelentés, 4.000 db-ot is meghaladóan Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében történt. A károkkal kapcsolatban kiemelte, hogy elsősorban a tavaszi fagykár és a jégesőkár okozott pusztítást.
Ismertette, hogy a káresemények mintegy 2/3-a a szántóföldi növénykultúrát – napraforgó, kukorica, őszi búza – sújtotta. A szántóföldi zöldségkultúrák közül a tavaszi zöldborsó, burgonya, illetve paprika, míg a gyümölcs kultúrák esetében az alma, a meggy és a szilva károsult.
Czerván György felhívta a figyelmet arra, hogy a jogos igények alapján végül kárenyhítő juttatásban részesülő 3.327 mezőgazdasági termelő közül, csak töredékük (12,5 %) rendelkezett mezőgazdasági biztosítással. Ugyan az elmúlt években az uniós társfinanszírozású mezőgazdasági biztosítási díjtámogatásoknak köszönhetően emelkedik a mezőgazdasági biztosítások száma, de az még közel sem éri el az ideális szintet. Kiemelte, hogy megfelelő biztosítás hiányában a termelők évente több milliárd forintot hagynak a Kárenyhítési Alapban, hiszen így csak az egyébként járó kárenyhítő juttatás felére jogosultak.
Az agrárgazdaságért felelős államtitkár jelezte, hogy kormányzat számára fontos az agrárkár-enyhítési rendszer termelői igények és tapasztalatok mellett történő folyamatos fejlesztése, ezért jelenleg az Országgyűlés előtt van a kockázatkezelési törvény módosítása.
A módosítás a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer kibővítését javasolja az országos, talajgenerátoros jégkármegelőző rendszerrel, amelynek kiépítése a Vidékfejlesztési Program forrásaiból, majd annak működtetése elsősorban – pótlólagos termelői befizetés nélkül – a Kárenyhítési Alap forrásaiból és a Kormány által is támogatott önkéntes befizetésekből valósulhat meg.
Lényeges változtatás továbbá, hogy a javaslat a kárenyhítésnél az eddigi üzemi szint helyett a károsult növénykultúra szintjére tervezi levinni a 15%-os termelési értékcsökkenési limitet, így a károsodott termelők szélesebb köre részesülhet az eddigieknél magasabb összegű kifizetésekből anélkül, hogy ez az alap működőképességét középtávon rontaná.
A javaslat a 2012-ben és 2015-ben is bekövetkezett súlyos légköri aszályok tapasztalatai alapján a jelenlegi aszálydefiníciót is kiegészíti. A cél, hogy az agrárkár-enyhítési rendszer keretében a nyári időszakok hősokkja miatti aszálykárok is kompenzálhatók legyenek. Előfordulhat ugyanis, hogy bár elegendő csapadék jellemzi az adott időszakot, mégis a magas hőmérséklet miatti párolgás következtében a csapadék nem jut el a talajba, így a termelőket a lehullott csapadék ellenére is jelentős aszálykárok érik.
A tárca még 2016 decemberében megszerezte a módosítások bevezetéséhez szükséges brüsszeli jóváhagyást, így azok bevezetése az Országgyűlés döntése alapján már a 2017. kárenyhítési évtől megtörténhet.
(FM Sajtóiroda)
