A szakmaközi szervezetek – amelyek mellett a horizontális együttműködések további erősítésére is szükség van – olyan vertikális koordinációs szerepet töltenek be az ágazatokban, amelyek növelik az érintett szektorok működésének átláthatóságát és kiszámíthatóságát, fokozzák az együttműködést, valamint szerepet játszanak a megfelelő minőségű és mennyiségű árualap biztosításában, az ágazati adatgyűjtésben, vagy akár a termékek marketingjében – mondta Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár hétfőn szakmai fórumon a Földművelésügyi Minisztériumban.
Az agrártárca szakmai napra hívta a mezőgazdaságban működő elismert szakmaközi és szakmai szervezeteket, érdekképviseleteket, kereskedelmi szövetségeket, igazgatási szakértőket és kutatókat, annak érdekében, hogy áttekintsék a mezőgazdasági szakmaközi szervezetek, mint vertikális együttműködések tevékenységét, a szakmaközi együttműködések fejlesztésének lehetőségeit.
A szakmaközi szervezetek, amelyek az ellátási lánc különböző szintjeinek (termelők, feldolgozók és kereskedők) képviselőit tömörítik, speciális státuszt élveznek az európai uniós szabályozásban. A termelői szervezetek mellett ez a másik olyan együttműködési forma, amely meghatározott feltételek teljesülése mellett bizonyos kivételeket is élvez a versenyjogi előírások alól.
A megnyitót követően a földművelésügyi tárca, valamint a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács előadásaira és egy kerekasztal megbeszélésre került sor, melyen a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Gazdasági Versenyhivatal, az Országos Kereskedelmi Szövetség, az Agrárgazdasági Kutató Intézet, valamint az FM képviselői vettek részt.
A szakmaközi nap előadásai bemutatták az uniós és hazai szabályozási környezetet, valamint hazai és külföldi példákat a jó gyakorlatokra. A szakmaközi szervezetek által jog szerint ellátható feladatok sokrétűek, és mivel az egyes ágazatok sajátosságai jelentősen eltérnek egymástól, az általános lehetőségek és az egyes ágazatokban már jól működő példák bemutatása és megvitatása hozzájárul a hazai szakmaközi szervezetek fejlődéséhez.
Az egyeztetés rámutatott a szakmaközi szervezeti működés legfontosabb és egyben legjobban kihasználható és fejlesztendő elemeire. Kiemelt kérdés a szerződéses kapcsolatok fejlesztése, azon belül is a hosszútávú szerződésekben rejlő lehetőségek kihasználása, ami további stabilitást adhat az ágazatok működésének. Az innováció olyan nélkülözhetetlen elem, amely az ágazati vertikális koordináció megvalósításával együtt lehetőséget biztosít a piaci igények gyors és hatékony kiszolgálására.
Az átláthatóság és a kiszámíthatóság növelésében a szakmaközi szervezetek tevékenysége szintén meghatározó, akárcsak a szervezettségi szint növelésében. A tapasztalatok azt mutatják, hogy e szervezeti működés jól épít a már létező együttműködési, szabályozási intézményekre, pl. a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa esetében a hegyközségi rendszerre.
(FM)
