Az elmúlt napokban lehullott csapadékmennyiség jelentősen megnövelte az agrárkár-enyhítési rendszerben kezelt felhőszakadáskárok, valamint a belvízkárok bekövetkezésének kockázatát. Mindezt tetézte, hogy tavasszal is rengeteg csapadék hullott, így a heves őszi esőzések még tovább emelték a talaj már eleve magas nedvességtartamát. Az említett káresemények jellemzően a szőlő- és gyümölcsös ültetvényekben okoztak problémát, tekintve, hogy a szüretelés, betakarítás még tart.
Jelenleg a tíz vízügyi igazgatóság területén megközelítőleg 22 350 hektárnyi termőterület került víz alá.
Felhőszakadás az elmúlt egy hétben az alábbi kistérségekben volt jellemző. A felhőszakadással, illetve belvízzel leginkább érintett borvidékeket pedig a kistérségek neve után zárójelben jelezzük:
Abai
Balatonalmádi (Balatonfüred-Csopaki borvidék)
Balatonföldvári (Balatonboglári borvidék)
Balatonfüredi (Balatonfüred-Csopaki borvidék)
Barcsi
Bicskei (Etyek-Budai borvidék)
Budaörsi
Budapesti
Csongrádi (Csongrádi borvidék)
Csurgói
Dunakeszi (Etyek-Budai borvidék)
Dunaújvárosi
Ercsi
Érdi
Győri (Pannonhalmi borvidék)
Hévizi (Balaton-felvidéki borvidék, Zalai borvidék)
Hódmezővásárhelyi
Jánoshalmai (Hajós-Bajai borvidék)
Kadarkúti
Kisbéri (Neszmélyi borvidék)
Kiskunfélegyházai (Kunsági borvidék)
Kiskunhalasi (Kunsági borvidék)
Kiskunmajsai (Kunsági borvidék)
Kisteleki (Csongrádi borvidék)
Komáromi (Neszmélyi borvidék)
Kunszentmártoni (Kunsági borvidék)
Kunszentmiklósi (Kunsági borvidék)
Lenti (Zalai borvidék)
Letenyei
Makói
Marcali (Balatonboglári borvidék)
Mezőkovácsházi
Mezőtúri (Kunsági borvidék)
Móri (Móri borvidék)
Nagyatádi
Nagykanizsai
Őriszentpéteri
Oroszlányi (Neszmélyi borvidék)
Pacsai (Zalai borvidék)
Pilisvörösvári (Etyek-Budai borvidék)
Ráckevei (Kunsági borvidék)
Sellyei
Siófoki (Balatonboglári borvidék)
Szarvasi
Szegedi (Csongrádi borvidék)
Székesfehérvári
Szentendrei (Etyek-Budai borvidék)
Szentesi (Csongrádi borvidék)
Szentgotthárdi
Szigetvári (Pécsi borvidék)
Szolnoki
Tamási (Tolnai borvidék)
Tatabányai (Neszmélyi borvidék)
Tatai (Neszmélyi borvidék)
Törökszentmiklósi
Várpalotai
Veszprémi (Balaton-felvidéki borvidék)
Zalakarosi (Zalai borvidék)
Zirci
A 2012. január 1. napjától hatályos a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk. törvény) szerint:
Belvíz: a medrükben maradt folyók, patakok, valamint a felszíni vizek elvezetésére szolgáló mesterséges, nyílt csatornák magas vízállásából eredő átszivárgások, buzgárok, talajvízszint-emelkedés, valamint a lefolyástalan vagy nem kellően kiépített vízelvezető művekkel rendelkező területek csapadékvizeiből származó felszíni vízborítás;
Felhőszakadás: azon időjárási jelenség, amelynek során a kockázatviselés helyén lehullott csapadék húsz perc alatt mért átlagos intenzitása elérte vagy meghaladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy a lehullott csapadék mennyisége huszonnégy óra alatt elérte vagy meghaladta a negyvenöt mm-t.
Mindkét esetben akkor beszélhetünk a kárenyhítő juttatás szempontjából releváns mezőgazdasági káreseményről, amennyiben a kockázatviselés helyén a termesztett növényekben az adott időjárási jelenség (belvíz, felhőszakadás) a növénykultúrában legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenést okoz.
A kárenyhítő juttatás igénybevételére az alábbi feltételek együttes fennállása esetén van lehetőség:
• a termelő a kockázatközösség tagja legyen (a rendszerhez való csatlakozási szándékukat a termelők a 2012. évi egységes kérelmükön már jelezték, illetve bizonyos mérethatár felett gazdálkodók részére az agrárkár-enyhítési rendszerbe történő belépés kötelező),
• a termőföld az egységes kérelem benyújtásakor, a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésekor és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor is a termelő használatában volt,
• a termelő használatában levő termőföldön bekövetkezett mezőgazdasági káreseményt, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az agrárkár-megállapító szervhez (megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága) bejelentette,
• az adott év vonatkozásában az összes mezőgazdasági káreseményre is figyelemmel megállapított üzemi szintű, legalább 30%-os hozamérték-csökkenést az agrárkár-megállapító szerv hatósági bizonyítvánnyal igazolja,
• a kárenyhítő juttatás megállapítása iránti kérelmét a tárgyév november 30-áig az agrárkár-megállapító szervhez (MVH) benyújtotta, és
• a kárenyhítési hozzájárulást szeptember 15-ig maradéktalanul megfizette (MVH részére).
Belvíz esetén a mezőgazdasági káresemények bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor a növénykultúra vonatkozásában a károsodás első alkalommal észlelhetővé válik. Ez azt jelenti, hogy a belvízkár bejelentésére szolgáló 15 napos határidő attól a naptól kezdődik, amikor a termelő a növénykultúrán először észleli a belvíz okozta károsodást.
Belvízkár után kárenyhítő juttatás öt egymást követő éven belül legfeljebb három alkalommal vehető igénybe.
Felhőszakadás esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor a növénykultúra vonatkozásában a káresemény első alkalommal észlelhető. Azaz a felhőszakadáskárt a termelőnek a felhőszakadást követő 15 napon belül be kell jelentenie az illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának.
(FM Sajtóiroda)
