Magyarországon 2012 óta működik kétpilléres kockázatkezelési rendszer, amely bevezetése óta folyamatos fejlesztés alatt áll és bővül a lefedett kockázatok köre is. Az agrárkormányzat fontos célja a mezőgazdasági kockázatkezelési eszköztár további fejlesztése és annak kockázatmegelőző eszközökkel történő bővítése, így került sor 2018 májusában például a harmadik pillér, az országos jégkármegelőző rendszer bevezetésére.

I. pillér: Agrárkár-enyhítési rendszer

A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer I. pillérét a korábbi szabályozáshoz képest kibővített agrárkár-enyhítési rendszer alkotja, amely kedvezőtlen időjárási jelenségek (aszály, belvíz, mezőgazdasági árvíz, téli fagy, tavaszi fagy, őszi fagy, felhőszakadás, vihar, jégeső) kárai ellen nyújt, Európai Bizottság által is jóváhagyott állami támogatást. Uniós előírás szerint ez a támogatás a növénykultúra szinten 30 %-ot meghaladó hozamcsökkenés kárait kompenzálja a rendszerben tag termelők számára.

A kárenyhítési rendszerben való részvétel kötelező abban az esetben, ha a termelő

• szántóföldi növényt termeszt legalább 10 hektáron,
• szántóföldi zöldséget termeszt legalább 5 hektáron,
• legalább 1 hektáron ültetvénnyel rendelkezik.

Azon gazdálkodó is csatlakozhat önkéntes alapon a rendszerhez, aki nem rendelkezik a fent jelzett területekkel, ebben az esetben 3 éves időtartamra vállalnia kell a tagságot.

A kárenyhítési év folyamán a termelők – alapesetben a jogszabályban előírt 15 napos határidőn belül – elektronikusan jelentik be a mezőgazdasági káreseményeket, amelyeket az agrárkár-megállapító szerv igazol. A kárenyhítési év végén, novemberben a termelők elektronikus úton kárenyhítő juttatás iránti kérelmet nyújthatnak be, ha rendelkeznek jóváhagyott kárbejelentéssel és a károsodásuk eléri a támogatási jogosultsághoz szükséges mértéket. A rendszerben részt vevő mezőgazdasági termelőknek ugyanis – jogszabályban előírt egyéb jogosultsági feltétel mellett – abban az esetben nyújtható kárenyhítő juttatás adott növénykultúra káraira, ha a fentebb felsorolt kedvezőtlen időjárási jelenségek miatt

• üzemi szinten az adott növénykultúra terméskiesése meghaladja a 30%-ot az átlagos hozamhoz képest, amelyet az agrárkár-megállapító szerv ellenőriz

• üzemi szinten a károsodott növénykultúra termelésiérték-kiesése meghaladja a 15%-ot az átlagos hozamértékhez képest.

A kárenyhítő juttatás mértéke a termelésiérték-kiesésnek legfeljebb 80%-a lehet, ha a termelő rendelkezik megfelelő mezőgazdasági biztosítással. A károsult a neki járó kárenyhítő juttatás felére jogosult csupán, ha az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően, a tárgyévre vonatkozóan nem köt az adott növénykultúrára jellemző káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítást.

A rendszerben tag termelők kárenyhítési hozzájárulást fizetnek az általuk megművelt terület mérete alapján: ültetvény és szántóföldi zöldség esetén 3.000 Ft/ha, egyéb szántóföldi kultúráknál 1.000 Ft/ha. Az évi mintegy 4,1 milliárd Ft nagyságú termelői befizetéseket azokkal legalább azonos összegű állami forrás egészíti ki, mindezek alkotják a mindenkori kárenyhítő juttatás forrását. A kárenyhítési alap éves forrása így 8,4 milliárd forint, amelyet az előző évek maradványai egészítenek ki. Az így képzett alapból lehet az adott év kárai után kárenyhítő juttatást igényelni.
Az agrárkár-enyhítési rendszer folyamatos fejlesztésének eredményeként 2018-ban a rendszernek közel 74.000 tagja volt (a tagok 15%-a önkéntesen csatlakozott), a rendszer által lefedett terület pedig meghaladta a 3,68 millió hektárt.

II. pillér: Biztosítási díjtámogatás

A támogatás forrását 2016-tól a Vidékfejlesztési Program finanszírozza, amely szerint az éves támogatási keretösszeg 4 milliárd forint, 2018-ban a keretösszeg 5 milliárd Ft-ra emelkedett. A támogatási program keretében a Magyarországon termelt legfontosabb szántóföldi és kertészeti növénykultúrákra kötött díjtámogatott konstrukciók biztosítási díjához a nettó biztosítási díj legfeljebb 65%-áig nyújtható támogatás. Ha a termelők által beérkezett igények meghaladják a rendelkezésre álló forrás mértékét, akkor a támogatás intenzitása csökken. A minimális támogatási intenzitás azonban nem lehet kevesebb, mint a termelő által befizetett biztosítási díj 30%-a.

A biztosítási díjtámogatás bevezetésének köszönhetően olyan új biztosítási konstrukciók jelentek meg, amelyekre a biztosítók a korábbiakban nem vállaltak kockázatot. Ezzel először vált biztosíthatóvá több, hazánkban gyakran és jelentős mértékben pusztító kockázat, mint az aszály, felhőszakadás, tavaszi fagy vagy a mezőgazdasági árvíz. Az uniós szabályozás alapján a díjtámogatott növénybiztosítások az aszály, mezőgazdasági árvíz, téli fagy, tavaszi fagy, őszi fagy, felhőszakadás, vihar, jégeső, természeti eredetű tűz által okozott, 30%-ot meghaladó hozamcsökkenés kárainak térítésére terjed ki.

A díjtámogatási program bevezetése a termelői öngondoskodást és a piaci kockázatkezelő eszközök alkalmazását hivatott elősegíteni a biztosítókkal való szoros együttműködésben. A 2018. évben közel 15.000 gazdálkodó kötött díjtámogatott biztosítást.

III. pillér: Országos jégkármegelőző rendszer

A 1991 óta működő dél-dunántúli talajgenerátoros jégkármegelőző rendszer eredményes működési tapasztalatai alapján az Agrárminisztérium kezdeményezte a rendszer országossá történő kibővítését.

A Vidékfejlesztési Program lehetőséget teremtett az országos jégkármegelőző rendszer kiépítésének vidékfejlesztési forrásokkal való 100 %-os támogatására. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vállalta az országos rendszer kiépítését és annak 2018 májusától történő működtetését, amelyhez az Agrárminisztérium szakmai támogatást és működtetési forrásokat is nyújt. A NAK 3 új logisztikai központot hozott létre, és az ország 4 régióba történő beosztásával alakította ki a rendszert.

A NEFELA Dél-magyarországi Jégeső-elhárítási Egyesülés által korábban működtetett 141 egység integrálásával és az újonnan telepített talajgenerátorokkal létrejött a közel 1.000 generátorral működő országos rendszer, amelynek kiépítésére közel 2 Mrd Ft-ra volt szükség. A rendszer bővítése alkalmával beszerzésre került közel 200 darab automata talajgenerátor is, amelyek működésének indítása és leállítása SMS üzenet alapján történik, így kezelőszemélyzet ezen műveletekhez nem szükséges. A hagyományos, manuális berendezéseket kezelőszemélyzet működteti, akik elvégzik a készülékek hatóanyaggal történő feltöltését és kisebb javítását is.

Az országos talajgenerátoros rendszer éves működtetési költsége 1,5 Mrd Ft, amelynek finanszírozása a Kárenyhítési Alapból történik. Ezen megoldás egyik legfontosabb hozadéka, hogy az országos jégkármegelőzés bevezetése és működtetése nem generál a jelenleginél nagyobb termelői befizetéseket a kárenyhítési alapba. Az Agrárminisztérium várakozásai szerint az országos rendszer működése következtében lényegesen kisebb összegű kárenyhítő juttatás kerülhet kifizetésre a jégesőkárok után. A 2018. kárenyhítési év ezt a várakozást igazolta, mivel a jégesőkár-bejelentések száma megfeleződött és az azokban foglalt, jégesőkárral érintett mezőgazdasági területek kevesebb, mint harmadát teszik ki a 2017. kárenyhítési évi adatokénak.