Az Alkotmánybíróság 2016. december 6-i döntésével egyértelművé tette, hogy az állami földek hasznosításának jogszabályi rendszere összhangban áll az Alaptörvénnyel. Az Alkotmánybíróság tanácsa tehát elutasította a bírói kezdeményezést.

Az úgynevezett kishantosi földek ügyében hozott döntésével az Alkotmánybíróság teljesen egyértelművé tette, hogy az állam tulajdonában lévő földterületek hasznosítása az Alaptörvény előírásaival összhangban történt, tehát a 2010 után kialakított állami földhasznosítási pályázati rendszer teljes mértékben jogszerű.

Az Alkotmánybíróság tegnapi döntésével bebizonyosodott az is, hogy nincs igazuk azoknak, akik a kishantosi földek ügyében a magyar államot minden lehetséges fórumon, minden eszközt felhasználva támadni próbálták. A kishantosi földek kapcsán eddig hangosan felszólaló ellenzéki pártok is megfelelő iránymutatást kaptak most az Alkotmánybíróságtól. Minden bizonnyal ezek a pártok szokásukhoz híven, a mostani döntés kapcsán is a testület szakmai alkalmasságát fogják kétségbe vonni.

Az Alkotmánybíróságnak a Fővárosi Törvényszék bírái által - rekordidő, kevesebb, mint 10 perc alatt megalkotott -, 9 oldalas végzésről kellett döntenie. Ezt a végzést, amelyben a törvényszék megkérdőjelezte a teljes állami földhasznosítási pályázati rendszer alkotmányosságát, minden elemében elutasította az Alkotmánybíróság. Az elutasítás fő indoka, hogy a bírák beadványa nem felel meg a jogszabályoknak, sőt a kihantosi földekkel kapcsolatos perhez sincs köze.

A Fővárosi Törvényszék olyan jogszabályi rendelkezéseket kívánt megsemmisíttetni, amelyek 2010 óta több tízezer magyar földművest juttattak állami földek használati vagy tulajdonjogához.  A határozat alapján a kishantosi földekkel kapcsolatos perekben immár csak egy dolga lehet az eljáró bíróságoknak: hogy hozzák meg döntésüket és utasítsák el a volt bérlők minden alaptalan igényét.

Reméljük, hogy ezzel lezárult a földprogram jogi legitimációját megkérdőjelező hazai belpolitikai támadássorozat. A Kormány fő feladata mostantól – ahogy eddig is tette – hogy a hazai termőföldet a brüsszeli támadásokkal, a külföldi spekulánsokkal szemben megvédje.

(FM Sajtóiroda)