A pandémia tavaszi hullámában a magyar agrárium ékesen bizonyította erejét és ütésállóságát. Az alapanyag-termeléstől a logisztikáig minden szegmens részt vállalt az önellátás sikerében. – hangsúlyozta Bognár Lajos helyettes államtitkár a Tapolcán tartott Business Days-en.
A helyettes államtitkár kiemelte, hogy a kormányzat és a jelenlévők közös célja, hogy a hazai élelmiszerek békeidőben is eljussanak a magyar családok asztalára, és azon minél nagyobb részt foglaljanak el. Ezt elérni csak aprólékos és kitartó munkával lehet. A hazai élelmiszeripart a kormány 2015-ben stratégiai ágazattá nyilvánította, és azóta is kulcsszerepet játszik a magyar gazdaság jövőképében. A támogatási programok hatására az élelmiszeripar jövedelmezősége és eredményessége 2010 óta mintegy 50 százalékkal nőtt: 2 791 milliárd Ft-ról csaknem 4 ezer milliárd Ft-ra.
Bognár Lajos felhívta a figyelmet, hogy ez az emelkedő pálya csak egyre magasabb feldolgozottsági szint mellett lehet tartós. Mint fogalmazott: különös figyelmet fordítunk egyrészt a magasabb minőség ösztönzésére az ágazatban, melyhez egyik fontos eszközünk a Magyar Élelmiszerkönyv, amelyet a szakma képviselőivel és a piaci szereplőkkel együtt folyamatosan fejlesztünk. A magasabb minőség elérésének még a szabályozásnál is hatékonyabb eszköze az ösztönzés. Ilyen marketingeszközként hívtuk életre a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyet. Nemcsak a szakma, hanem a lakosság részéről is erős igény volt egy megbízható és valódi értékmérőt jelentő állami minősítő rendszer megalkotására. A KMÉ egy olyan új, hazai védjegyrendszer, mely mögött egy egyedülállóan, komplex vizsgálati rendszer áll, és a minősítés szakmaiságát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal garantálja. Szintén a minőség kérdésében való útmutatás érdekében a Nébih még 2014-ben elindította a Szupermenta termékteszt programot. Az azóta 78 termékkörben lebonyolított, összesen 1916 terméket vizsgáló teszteket kimagasló társadalmi és médiaérdeklődés övezi.
Az élelmiszeripar fejlesztéseit már nemcsak a kormány támogatáspolitikája, hanem a magyar vásárlók elvárásai is ösztönzik. Ma már odafigyelünk a polcról leemelt élelmiszer összetevőire, eredetére, elkészítési módjára, sőt az előállításával és szállításával járó környezetterhelés mértéke is megszabja vásárlói döntésünket. A járványügyi helyzet pedig még inkább rávilágított arra, hogy milyen fontos a hazai előállítású élelmiszer, mekkora szerepe van annak, hogy egy ország önellátó legyen, és mekkora jelentősége van annak ha a hazait választjuk, ezzel is támogatva a hazai élelmiszeripart.
(AM Sajtóiroda)
