A magyar kormány évek óta kiemelt figyelmet fordít az élelmiszerek minőségére és biztonságára. 2017-ben például életbe lépett a ”20 pontos akciótervként” ismert határozat, melynek egyik sarokköve az élelmiszerek minőségének növelése és a vásárlói tudatosság fejlesztése. 2019-ben pedig létrehoztuk a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszert, mely mögött hatósági tanúsítás áll és minőséget garantál a vásárlóknak – hangsúlyozta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a Siófokon tartott Agrárszektor konferencián.

A 21. század fogyasztói számára a termékek kiválasztása során az olyan szempontok, mint az egészséges életmód, a kiváló minőség, a magas szintű élelmiszerbiztonság, vagy a fogyasztói bizalom kérdése előtérbe kerülnek. Egyre szélesebb réteg számára fontos, hogy fokozottan ellenőrzött, jó minőségű termék kerüljön a családi asztalra. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2018-as reprezentatív lakossági felmérése is alátámasztotta, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozni kell, mert a minőség, a biztonság, a származás fontos szempont a magyar emberek számára – szögezte le előadásában Zsigó Róbert.

Kép letöltése

Az államtitkár elmondta, hogy a nemrég létrehozott Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyrendszer utat kíván mutatni a vásárlók számára a védjegyek és más élelmiszerjelölések útvesztőjében. Célunk, hogy a kiváló minőségű hazai élelmiszereket meg lehessen különböztetni a kereskedelmi kínálat egyéb termékeitől, és garancia legyen a vásárlóknak a minőségre, ha ilyen védjeggyel ellátott terméket vásárolnak. Ez a rendszer a fogyasztók mellett az élelmiszeripari cégeknek is kedvez, hiszen a védjegyes termékek előállításával, a minőségre utaló megkülönböztetésnek köszönhetően magasabb piaci részesedéshez juthatnak. Hozzátette: a védjegyrendszerben az állami szerepvállalás a garanciát jelent a minőségre, többek között azért, mert a Nébih laboratóriumai adják az ellenőrzés hátterét, és az Arany fokozat elnyerésének alapjául szolgáló Termékmustra mögött is a hivatal szakemberei állnak. Emellett a követelmények kidolgozásánál, valamint a pályázatok elbírálásánál és a szabályrendszer véleményezésénél a Bíráló Bizottság tagjai között vannak az agrártárca, a Nébih, a NAK, a szakmai szövetségek képviselői és egyetemi szakértők is.

Mint fogalmazott: a KMÉ védjegyes termékeket az emeli ki a többi közül, hogy szigorú higéniai előírások betartása mellett készülnek, magas minőségi követelményeknek kell megfelelniük, és az állandó, kiemelkedő minőségüket az adott iparágban szokásosnál gyakoribb önellenőrzések, rendszeres, akkreditált laboratóriumi vizsgálatok, a védjegy odaítélését megelőző, független audit, és rendszeres utóellenőrzések biztosítják. A védjegynek alap és arany fokozata van, melyek egymásra épülnek. Az Agrárminisztérium a 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron adta át elsőként azokat az elismeréseket, amelyek az újonnan létrehozott KMÉ védjegy használatára jogosítják fel a nyertes cégeket. Az első Termékmustra eredményeképp a legjobb 9 tejföl termék 7 felelős vállalkozója pályázhatott a KMÉ Arany Fokozat megszerzésére. A termékek akár már a közelgő karácsonyi ünnepek előtt megjelenhetnek a boltok polcain. A KMÉ védjegyrendszer fokozatosan nyílik meg a különböző szakágazatok számára. 2020 januárjától elsőként a tejipar szereplői pályázhatnak fogyasztói tej, tejföl, túró, kefir, joghurt, vaj termékekkel az alap fokozat használatára.

(AM Sajtóiroda)