A megváltozott környezeti feltételek mellett az erdőgazdálkodás és a természetvédelem céljainak összehangolása a génmegőrzés és a növénynemesítés tekintetében fontos szakmai feladat.” – emelte ki Ugron Ákos Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) állami földekért felelős helyettes államtitkára.
"Innovációs tapasztalatok az ártéri erdők őshonos fafajainak génmegőrzésében, szaporítóanyag-gazdálkodásában, valamint a nemesített fajták hasznosításában” elnevezésű, a Gemenc Zrt. és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) közös rendezvényén a nyár és a fűz fafajok génmegőrzési eredményeinek hasznosítását mutatták be az erdőgazdálkodás és a növénynemesítés terén.
A gemenci térségben előforduló fekete nyár és fehér fűz állományok genetikai erőforrásaink védelme és megőrzése nem önmagáért való, hiszen ezek a géngyűjtemények biztosítják a tartamos és fenntartható erdőgazdálkodás biológiai alapjait. – mondta Ugron Ákos Gábor. Hozzátette: A gazdálkodói és a természetvédelmi érdekek összehangolásának szemléletes példája az, ahogy a védett gemenci területeken az erdőgazdaság a helyi származású szaporítóanyagokat használja fel az erdősítéseknél.
Csonka Tibor, a Gemenc Zrt. vezérigazgatója köszöntőjében elmondta: Fontosnak tartom a mai szakmai napot, hiszen többek között gyakorlati példák segítségével is be tudjuk mutatni, hogy a lecsökkent talajvízszint és a folyószabályozás miatt jelentősen megváltozott adottságok, valamint a klímaváltozás szélsőséges jelenségei – extrém árhullámok, aszályos periódusok – kölcsönhatásában milyen erdőgazdálkodási tapasztalatokra tettünk szert.
A magyar mezőgazdaság és erdőgazdálkodás számára a biológiai alapok jelentik a termesztés biztonságát. A magas színvonalú növénytermesztés alapját jelentő genetikai anyagok megőrzése, a növényfajták állami elismerése, a megfelelő minőségű vetőmag, vegetatív szaporító-alapanyag, illetve ültetési anyag előállítása és felhasználása, valamint a korszerű fajtahasználat alapvető nemzetgazdasági érdek. – hangsúlyozta dr. Bordács Sándor a NÉBIH osztályvezetője.
A génmegőrzési és szelekciós nemesítési programok eredményeként létrejött fekete nyár, fehér fűz géngyűjteményeket és szaporítóanyag-forrásokat a szakmai napon a NÉBIH munkatársai mutatták be. Az előadások során elhangzott, hogy a legjelentősebb eredményeket a fekete nyár esetében sikerült elérni. Hazánk jelentős előfordulási területein az 1990-es évek közepétől elkezdett térképezési és szelekciós munka következtében nemzetközi szinten is jegyzett eredmények születtek a populációk genetikai változatosságának felmérésében, illetve ezekre alapozva az élőhelytől távoli génmegőrzésben (géngyűjtemények, génbankok) és a gyakorlati hasznosításban. A génbanki anyagok segítségével sikerült emelni a szaporítóanyag-gazdálkodásban a magasabb genetikai értékű anyagok arányát. Anyatelepek és magtermesztő ültetvények létesültek, amelyek széles genetikai spektrumot kínálnak a szaporítóanyagot felhasználó erdőgazdálkodóknak.
A program további részében az ártéri erdőtársulások őshonos fafajaival (fekete nyár, fehér fűz, fehér nyár) folytatott gazdálkodás tapasztalatairól számoltak be a Gemenc Zrt. szakemberei. Többek között bemutatták a közel 20 éve elkezdett fekete nyár „visszatelepítési” program eredményeit. A gemenci fekete nyár és a fehér fűz példája is mutatja azt, ahogy a globális, valamint a nemzeti stratégiai elvek a helyi viszonyokhoz alakítva, a helyi szaktudást felhasználva sikeresen meg tudnak valósulni.
Az erdészeti bemutatót a NÉBIH 125 éves jubileumi fajtabemutató programsorozatának részeként rendezték meg. Az idei rendezvénysorozattal emlékezünk arra, hogy 1892-ben a Magyaróvári Országos Növénytermelési Kísérleti Állomáson vette kezdetét Magyarországon a növény fajtakísérleti tevékenység. Célja az ártéri erdőgazdálkodásban alkalmazott génmegőrzési, fajtafenntartási és szaporítóanyag-gazdálkodási módszerek megismertetése volt.
(Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal)
