Az élelmiszerlánc biztonsága érdekében a laboratóriumok munkatársai évi több millió vizsgálatot végeznek országszerte - fogalmazott az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár a kétnapos Hungalimentaria tudományos konferencia és szakmai kiállítás megnyitóján.
A családok asztalára kerülő ételek biztonságát csak a teljes élelmiszerlánc átfogó, megelőző jellegű felügyelete garantálhatja. Bognár Lajos a tanácskozás résztvevőit köszöntve szólt arról, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) és a megyei kormányhivatalok megyei élelmiszerlánc-felügyeleti szervei a talajvédelemtől az állat- és növényegészségügyön át a vendéglátásig folyamatosan ellenőrzik és felügyelik a vállalkozások tevékenységét és létesítményeit.
Az erős és cselekedni képes hatóság döntéseit a megbízható, tudományos alapokon nyugvó ismeretek alapozzák meg. Ezek az ismeretek pedig nagy részben a laboratóriumi mérések és vizsgálatok eredményeiből tevődnek össze – mondta a helyettes államtitkár. Véleménye szerint az élelmiszerlánc-biztonság biztosítása érdekében folyamatosan fejleszteni kell a döntéseket megalapozó laboratóriumi rendszert, ugyanis az ezen eredményekre alapozott ellenőrzési programokkal érhető el a széleskörű kockázatcsökkentés.
Az elmúlt évtizedekben az élelmiszerbiztonság felügyelete egyre sokrétűbb, számos szakma együttműködését igénylő feladattá változott. Napjainkban a kockázatcsökkentés leghatékonyabb módja a teljes élelmiszerláncra kiterjedő, tudományos kockázatbecslésen alapuló ellenőrzési rendszer működtetése.
Az ellenőrzési rendszerben a NÉBIH szerepe összetett: kidolgozza az ellenőrzési terveket, nyomon követi azok teljesülését, audit és szakterületi ellenőrzéseket végez, valamint a termékminták laboratóriumi vizsgálatait is elvégzi – sorolta Bognár Lajos a Hivatal sokrétű tevékenységét. Mint mondta, a kockázat alapú ellenőrzési rendszer hatékonyságát, tervezhetőségét növeli a FELIR rendszer is, amely mintegy 400 ezer élelmiszerlánc-vállalkozás elektronikus nyilvántartását és ütemezett ellenőrzését teszi lehetővé.
Lehet azonban bármilyen korszerű az élelmiszerlánc-biztonság szervezeti felépítése, működése, ha döntéseikhez kellő időben nem áll rendelkezésre a megalapozott laboratóriumi vizsgálati eredmény, nincs akkreditált és adaptált laboratóriumi vizsgálati módszer, modern műszerpark – fogalmazott a helyettes államtitkár.
A tanácskozás résztvevői előtt Bognár Lajos szót ejtett arról, hogy a vetőmagok GMO-mentességétől kiindulva, a növényvédőszer-maradványok vizsgálatán, az állat- és növény-egészségügyi diagnosztikán át az élelmiszerkomponensek ellenőrzéséig az országos laboratórium-hálózat szakemberei évente több millió mintán végeznek vizsgálatokat. Az, hogy a tányérunkra kórokozóktól, vegyi anyagoktól, növényvédőszer- és állatgyógyszer-maradékoktól, nem kívánt adalékanyagoktól és génmódosított alapanyagoktól mentes élelmiszerek kerülnek, az nagymértékben az ő munkájuk eredménye is. Hivatásuk magas szintű gyakorlásával mindannyiunk jólétét szolgálják.
A helyettes államtitkár szerint nem szabad elfelejtkezni arról sem, hogy a laboratóriumokban dolgozó kollégák szakmai elkötelezettségét, proaktivitását, tudásvágyát a legkiválóbb műszerek sem pótolhatják. Jól példázza ezt a tudásvágyat, az új utak keresését a Hungalimentaria idén tizedik alkalommal megrendezett konferenciája. Bognár Lajos bízik benne, hogy a közös gondolkodás és tapasztalatcsere, a baráti beszélgetések tovább erősítik a szakterület együttműködését. Így az esetlegesen észlelt problémák azonnal megoszthatók egymással, hisz a legfőbb cél, hogy kizárólag biztonságos termék kerüljön a polcokra.
(FM Sajtóiroda)
