A sonka és a tojás egyaránt előkelő helyet foglal el a húsvéti ünnepi asztalon. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) összegyűjtötte a két népszerű termékkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, valamint, hogy mire figyeljünk vásárláskor.

A sonkák között megkülönböztetjük a nyers, a hőkezelt, valamint a formában vagy bélben hőkezelt sonkák alcsoportját. Emellett külön kategóriát képez a parasztsonka. Valamennyi termék minőségi követelményeit a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozza. „Húsvéti sonka” alatt a nyers sonkákat, a hőkezelt sonkákat és a parasztsonkát értjük.

Vásárláskor érdemes alaposan tanulmányozni a jelölést, ami egyértelműen megmutatja, hogy milyen típusú és minőségű termékkel van dolgunk. A címkén a nyers sonkák esetében a „nyers sonka”, a hőkezelt sonkák esetében „főtt sonka” vagy „sült sonka” alapmegnevezést olvashatjuk.

Szintén érdemes figyelni, hogy hagyományos pácolással, vagy gyorspácolással készült-e a termék, valamint, hogy a jelölésen a „füstölt” vagy a „füstölt ízű” kifejezés szerepel-e. Utóbbinál ugyanis – a keményfa égetése vagy a füstaroma légtérbe párologtatása helyett – közvetlenül juttatják az aromát a húskészítménybe. A hagyományos pácolt, füstölt sonka íz-élményt keresőknek nem javasolt a „gyorspácolt” és „füstölt ízű” jelzővel ellátott termékek választása.

Vásárlásnál, a lejárati idő mellett, érdemes ellenőrizni, hogy a sonka ne legyen túl kemény vagy beszáradt, valamint fontos, hogy a termék – nyomás nélkül – ne engedjen levet. Kerüljük az alkalmi árusokat és csak megbízható, legális helyről vásároljunk. Csomagolatlan, úgynevezett lédig termékek esetén ezekről az információkról a forgalmazótól kérhetünk tájékoztatást.

2017. augusztus 1-jétől kell kötelezően alkalmazni a Magyar Élelmiszerkönyv módosítását, amely a sonkákra vonatkozóan is tartalmaz változtatásokat, például baromfi mellből és combból nem lehet hőkezelt sonkát készíteni. További változás, hogy új csoportok lesznek (parasztlapocka és szárított nyers sonka); valamint, hogy több minőségi paramétert is szigorítottak, csökken például a maximális sótartalom. Szintén fontos újítás lesz, hogy a füstaroma légtérbe történő párologtatásával füstölt terméket nem lehet majd „füstölt”-nek nevezni. Helyette a „folyékony füsttel füstölt…” vagy „füstoldattal füstölt…” jelzőt kell használni.

Tojásvásárláskor fontos, hogy csak tiszta, friss, ép tojást vegyünk. A tojás dobozán ellenőrizzük a minőség-megőrzési idő lejáratának dátumát, közeli lejárati idejű termék esetén gondoljuk át, mikor, mire szeretnénk felhasználni a tojást.

A tojásokon szereplő kód első számjele a tartási technológiára utal (0-biotartás,1-szabad tartás, 2-mélyalmos és 3-ketreces technológiából származik), amit a származási ország betűjele és a termelő tízjegyű regisztrációs száma követ. A kistermelők jelölés nélkül árusíthatnak a helyi piacokon, tőlük szóban kérhetünk tájékoztatást.

Az üzletekben a tojást tálcáról hagyományos kiszolgálással vagy önkiszolgálással is lehet árusítani. Ilyen árusítási módok esetén feltűnő helyen kihelyezett feliraton tájékoztatni kell a vásárlókat a következő információkról: a tojáscsomagoló központ azonosító száma, a minőség-megőrzési idő lejáratának dátuma, valamint a megfelelő tárolásra vonatkozó ajánlások.

Az ünnepekhez (is) kötődő további hasznos élelmiszerbiztonsági tanácsokat olvashatnak a NÉBIH Ételt csak okosan kampányának weboldalán: www.eteltcsakokosan.hu.

(FM Sajtóiroda)