Hazánkban egyelőre kevésbé elterjedt, így többnyire csak csemegének számít a spárga fogyasztása. Pedig a most szezonális zöldség számos jó tulajdonsággal bír. Ráadásul a magyar termesztőknél kiváló minőségben kapható a nyúlárnyék néven is ismert zöldség. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) összegyűjtötte a spárgával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
A tavasszal szezonális spárga számos jó tulajdonsággal bír. A szénhidrát- és zsírtartalma elhanyagolható, annál fontosabb azonban a benne található rostok, vitaminok és ásványi anyagok mennyisége. Emellett gazdag káliumforrás; foszfor, kalcium, magnézium, sőt vas is nagy mennyiségben található benne, ugyanakkor nátriumtartalma alacsony.
A spárga ehető részét sípnak hívják, amiből általában két féle, a zöld és a fehér kapható, de létezik lila fejű spárgasíp is. A fehér spárgasíp a föld alatt növekedő fehér hajtás, míg a zöld spárgasíp a föld felett növekszik.
A Közönséges spárgát (Asparagus officinalis) a világ számos táján termesztik. Európában az éghajlati viszonyoktól függően kora tavasszal, már március végén megjelennek az első zsenge spárgasípok, de van, ahol még június végén is szüretelhető.
A magyar spárga kiváló minőségű nem véletlen, hogy külföldön is keresett termék. Hazánkban a fehér spárgát elsősorban Csongrád, Bács-Kiskun és Tolna megyékben, míg a zöldet – az utóbbi időben – Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében termesztik nagyobb mennyiségben.
Közép-Európában a fehér spárga a legkedveltebb, lágy, kellemes, enyhén aromás íze miatt. Ennél a változatnál fontos, hogy a spárgát a fej aljától a síp végéig teljesen hámozzuk meg. A fás sípvégeket feltétlenül vágjuk le, különben a rostos, rágós, sok esetben kissé kesernyés rész élvezhetetlenné teszi a belőle készült ételt. A lila spárga felhasználása fehér rokonával egyező, ugyanakkor markánsabb ízzel rendelkezik.
A zöld spárga íze nyersen fogyasztva kissé a zöldborsóra emlékeztet. Nem szükséges teljesen meghámozni, elegendő a szár alsó harmadát megtisztítani, de az igazán zsenge példányoknál még ez is elhagyható. Fontos azonban, hogy a szár alsó – általában kemény és rostos – részét a zöld spárgánál is vágjuk le.
Valamennyi típus legértékesebb része a csúcsa, az ún. spárgafej. Ez a spárga legzsengébb része, ezért elkészítéséhez lényegesen kevesebb főzési, illetve sütési időre van szükség.
A spárgát lehetőség szerint frissen dolgozzuk fel és hűtőszekrényben – kissé nedves papírba csomagolva – maximum egy hétig tároljuk. Kiválóan tartósítható mélyhűtőben is, azonban fontos, hogy mielőtt lefagyasztanánk, feltétlenül főzzük elő (blansírozzuk). Mélyhűtőben 7-10 hónapon át is tárolhatjuk.
Vásárláskor mindig tartsuk szem előtt, hogy csak ellenőrzött forgalmazótól vásároljunk és olvassuk el a termék címkéjét, jelölését is. A legfrissebb terméket közvetlenül a termelőktől szerezhetjük be. Figyeljünk arra, hogy a síp legyen friss, fényes felületű, mert a fénytelen, kissé már fonnyadt, gumiszerű sípok élvezeti értéke csekély.
(FM Sajtóiroda)
