A mezőgazdaság akkor tud hatékonyan hozzájárulni a klímaváltozás elleni küzdelemhez, ha a gyakorlatban reálisan végrehajtható célok kerülnek meghatározásra – közölte Nagy István agrárminiszter Brüsszelben, a Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülése után.
A koronavírus-járvány kirobbanása óta először személyesen jelenléttel megtartott ülésen az uniós mezőgazdasági miniszterek folytatták a vitát a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjáról. A zöld megállapodásban foglalt környezet- és klímavédelmi célokkal kapcsolatban Nagy István elmondta, hogy elsősorban a növényvédő szerek csökkentésére és az ökoterületekre vonatkozó célértékek túl ambiciózusak, azok tagállami szinten történő végrehajtása a termelés csökkenéséhez, az árak emelkedéséhez és a versenyképesség romlásához vezet. A kiinduló értékek meghatározásakor mindenképpen figyelembe kell venni a tagállamok által eddig megtett klímavédelmi intézkedéseket – hangsúlyozta a magyar tárcavezető. Hozzátette: a KAP tárgyalások jelentős késésben vannak, ezért a végrehajtásra való megfelelő felkészülés miatt elengedhetetlen, hogy az új rendszer két év átmeneti időszakot követően 2023. január 1-jével induljon.
Kifejtette: az agrárpiaci helyzet megvitatása során Magyarország Bulgáriával, Lengyelországgal, Romániával és Szlovéniával közösen kérte a Bizottságot, hogy haladéktalanul tegyen javaslatot a méhészeti termékek származás jelölésére vonatkozó szabályozás szigorítására. A módosítással lehetővé tehető a harmadik országokból érkező kétes eredetű mézek sikeresebb nyomon követése. Meg kell szüntetni azt az ágazat és a vásárló számára is egyértelműen káros gyakorlatot, hogy a boltok polcain megtalálható mézkeverékeken nincs egyértelműen feltüntetve az import mézek aránya – hívta fel a figyelmet a miniszter.
(AM Sajtóközlemény)
