A nemzeti parki védjegyprogram a magyar minőséget, a vidék értékeit fejezi ki, az értékek bővülése támogatja a gazdasági növekedést - mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a nemzeti parki termékvédjegy-körút szarvasi állomásán.
A tárcavezető úgy fogalmazott: áprilisban indították az országjárást azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a nemzeti parkok természeti értékeire, valamint az azokból előállított termékek jelentőségére. A sajtokról, mézekről, szalámikról és kolbászokról, sörökről, borokról - amelyek sikeres pályázat esetén megkaphatják a védjegyet - szólva elmondta: ezek hagyományos technológiával, ízfokozók, mesterséges anyagok hozzáadása nélkül készült termékek, amelyeket meg kell becsülni.
Rácz András környezetügyért felelős helyettes államtitkár elmondta: eddig 213 gazdálkodó 927 terméke érdemelte ki a védjegyet, de ez a szám napról napra nő. A cél a védjegyrendszer megalkotásakor az volt, hogy fokozzák a természeti erőforrások védelmét, a falusi önfoglalkoztatást, segítsék a termelők helyben maradását, megélhetését, növeljék a termékek megbecsülését és piacot biztosítsanak számukra.
Elsőként a Bükki Nemzeti Park szerezte meg a védjegyet, amelynek elnyeréséhez fontos kritérium, hogy védett, vagy Natura 2000-es területen kell gazdálkodni, a terméknek elsősorban helyi alapanyagokból kell készülnie, és a térség természeti, kulturális, táji sajátosságait kell tükröznie – közölte a helyettes államtitkár. A védjegyet - amely szabadalmi hivatali lajstrommal rendelkezik - 1-5 évre adják meg. Rácz András elmondta, Magyarország a nyugat-európai országokhoz képest nagyon előnyös helyzetben van, hiszen területének egyharmada természetközeli állapotban maradt meg, 9 százaléka védett, 21 százaléka Natura 2000-es terület. A 10 nemzeti park 300 ezer hektárnyi területet kezel, felét több mint kétezer bérlőnek adják ki használatra.
(MTI/FM sajtóiroda)
