A tudásalapú fejlesztést, a kutatás támogatását nem lehet megspórolni az agráriumban sem - hangoztatta Nagy István agárminiszter a Vas megyei Vassurányban a helyi agrárkamara által rendezett búzafajta-bemutatón.
A szaktárca vezetője hangsúlyozta: minden területen hatalmas versenyfutás zajlik a világban, és nem engedhetjük meg magunknak azt a "luxust", hogy lemaradjunk. Szavai szerint olyan fokú verseny van, hogy a szaktárca költségvetésének struktúráját is teljesen át kell értékelniük.
Magyarország a fajtanemesítés területén kiváló potenciállal, kiváló szakembergárdával és elismerésre méltó szakmai múlttal rendelkezik, a kutatóintézetek mégis sokszor filléres gondokkal küzdenek, amin változtatni kell - mondta.
A miniszter szerint az egyik legnagyobb lehetőség abban rejlik, hogy a kutatóintézetek szakembereinek tudását hogyan tudjuk gyakorlati előnnyé változtatni a termőföldeken, hogyan sikerül a kutatási eredményeket és a gazdák erőfeszítéseit, szorgalmát és szaktudását úgy egyesíteni, hogy abból például a búza esetében 8-10 tonnás hektáronkénti termés és kiváló minőség legyen.
Nagy István utalt arra, hogy a világban egyre nagyobb az élelmiszerek iránti kereslet, az előrejelzések szerint 2050-re a Föld népessége meghaladja a 9 milliárdot, és ellátásukhoz kétszer annyi alapvető élelmiszerre lesz szükség, mint most. Ennek előállításához például búzából évente 2,4 százalékkal kellene növelni a világban a termelés mennyiségét, a növekedés viszont napjainkban mindössze 0,9 százalék.
Mindezek mellett a klímaváltozást és annak hatásait is figyelembe kell venni. Olyan új bőtermő fajtákra van szükség, amelyek elviselik a szélsőséges időjárási körülményeket, tűrik a szárazságot, ellenállóbbak a betegségekkel szemben és jobban képesek hasznosítani a talajban lévő tápanyagokat, például a nitrogént és a foszfort - fejtette ki a miniszter.
Nagy István hangsúlyozta: Magyarország továbbra is tartja magát a GMO-mentességhez, és olyan értéknek tartja azt, amely versenyelőnyt jelenthet számunkra. Megkerülhetetlen azonban a precíziós növénynemesítés, amelyet nem szabad összekeverni a genetikailag módosított növény-előállítással - jelezte.
Magyarázata szerint a precíziós növénynemesítés során az adott növény génállományának, alapvető jellemzőinek megváltoztatása nélkül próbálnak meg a szakemberek olyan egyedeket létrehozni, amelyek jobban megfelelnek a természeti környezet gyors változásainak.
A miniszter előadásában elismerően szólt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Vas megyei szervezetéről, amely negyedik éve szervez fajtabemutatókat, összefogja és képzi a helyi gazdálkodókat. Ennek eredménye meg is látszik, hiszen például búzából a vasi hektáronkénti terméseredmények és a minőség is messze meghaladják az országos átlagot - tette hozzá.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke előadásában azt hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság versenyképességének megőrzése érdekében húsz éven belül 1 millió hektárra kellene emelni az öntözött területek nagyságát, amely jelenleg ennek csupán a töredéke, 80-100 ezer hektár.
Petőházi Tamás, a Gabonatermelők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke egyebek közt arról szólt, hogy a világgazdasági hatások - az energiaárak emelkedése - miatt a gabona ára várhatóan emelkedni fog a piacon, ez pedig a termelők számára kedvező.
(MTI)
