Generációváltáshoz érkezett harminc év elmúltával az agrárium, ez számos feladatot ró mind a fiatal gazdászokra, mind a jogalkotókra - erről beszélt előadásában az agrárminiszter pénteken Csornán, az Első Győr-Moson-Sopron megyei fiatal gazda találkozón.
Nagy István elmondta, hogy ezzel előtérbe kerül két fő kérdéskör, az öröklés és a nyugdíj. A gazdálkodóknak nagyon kis százaléka rendelkezik ugyanis végrendelettel, e nélkül azonban az utódok kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. Bár a területük megvan, de ha nincs szabályozva az öröklés, akkor a terület feldarabolódhat vagy elveszhet - mutatott rá.
Hozzátette, ahhoz is szabályozás szükséges, ha a gazda át szeretné adni a gazdaságát utódjának. Ezen a két területen komoly jogalkotási munka folyik - jelezte. Kifejtette: a fiatal gazdáknak meg kell ismerniük az integráció, az együttműködés és a szövetkezet fogalmát és tartalmát, mert a jövő gazdálkodásában ezek ismerete, alkalmazása nélkül nem lesznek sikeresek. Az integrációból, az együttműködésből és a szövetkezetből piacot szerezhetnek, megfelelő banki hitelt kaphatnak, és garanciákat is szerezhetnek. Fontos, hogy közösen gondolkodjanak, hogy egymásban ne az ellenfelet, hanem a versenytársat lássák, amely cselekvésre ösztönöz - emelte ki a miniszter.
Kép letöltése
Az integrációnak Nagy István szerint a szerződések miatt van nagy jelentősége. "Vége annak a lehetőségnek, hogy árnyékban is lehet gazdálkodni, mert a szerződések mindent rögzítenek" - fogalmazott Nagy István. Így mindenki egyformán áll a rajtvonalhoz - szögezte le, hozzátéve, hogy ez szükséges ahhoz, hogy az ágazat tervezhető legyen.
A fiatal gazdálkodók tevékenységére hatással lesz a jövőben, hogy a kármentesítés és a biztosítás körében szeretnék létrehozni a negyedik pillérű támogatást - mondta el a tárcavezető. Ez a hitelezésnél és az előre tervezésnél is fontos - fűzte hozzá.
Nagy István tájékoztatott arról, hogy Magyarországon ötmillió hektár termőföld van, amelynek csupán két százalékán, 87,5 ezer hektáron jelentettek be öntözést a gazdák. Meglátása szerint az alacsony arány azzal hozható összefüggésbe, hogy 27 engedély szükséges ahhoz, hogy egy gazda öntözési engedélyt kapjon.
Hangsúlyozta, hogy a jövőben egyszerűbb és gyorsabb is lesz az öntözés kérelme, mert törvényben rögzítik, hogy az öntözés közérdek. Már megalakították az öntözés intézményrendszerét, a Nemzeti Öntözési Központ feladata lesz, hogy az engedélyeket megszerezze, nem pedig a gazdáké. Míg korábban száz hektár öntözési engedély megszerzésének az ára ötmillió forint volt, a következőkben ez a költség nem terheli a gazdákat.
A szabályozás módosításától azt remélik, hogy két év alatt kétszázezer hektárra felmegy az öntözött területek nagysága, amellyel az agrárium még versenyképesebbé válhat. Nagy István óriási dolognak nevezte, hogy az idén az exportmennyiség 54,12 százalékát az agrárium adta Magyarországon.
(MTI)
