Tizenhárom erdélyi borvidéket, szőlőfajtákat, valamint tizenegy erdélyi borászatot és pincészetet gyűjt össze a Kárpát-medencei Borkalauz Erdély című kiadványa, amelyet kedden mutattak be Budapesten.
Az erdélyi borkalauz csaknem egy éves munka eredményeként a Nemzeti Borkiválóság Program keretében jött létre - hívta fel a figyelmet Kiss Eliza, a Földművelésügyi Minisztérium kiemelt borászati feladatokért felelős miniszteri biztosa a kiadvány keddi bemutatóján.
A most megjelent kiadvány a Kárpát-medence szőlőfajtáit, borvidékeit és borait bemutató sorozat első része. A kiadvány lehetőséget biztosít az erdélyi borok és pincészetek megismerésére, segít a borválasztásban, a kárpát-medencei szőlőfajták megismerésében. Hangsúlyozta: az anyaország kötelessége, hogy szakmai támogatást, segítséget nyújtson ahhoz is, hogy az erdélyi borok a magyar piac körforgásába bekerüljenek.
A Kárpát-medence egységes ökológiai rendszert képvisel. Vannak hagyományok és magyar bortermelők a határokon túl, nemcsak Erdélyben, hanem Felvidéken és Szerémségben is - mutatott rá a miniszteri biztos.
Horkay András, az Országos Borszakértő Bizottság (OBB) elnöke elmondta: a kiadvány egyfajta útikalauzként is szolgál az Erdélybe látogató turisták számára, támpontot ad a helyi pincészetekről. A kötet összeállításakor csaknem 40 bort kóstoltak meg a szakértők.
Elmondta, hogy a fajtákat tekintve elég vegyes volt a kép, de elsősorban regionális borfajták érkeztek a bizottsághoz. A fehér fajták között döntő többségben volt a királyleányka, de bakator, olaszrizling, furmint és a nemzetközi fajtákból készült chardonnay és sauvignon blanc is megjelent a borok között. A vörösborok között a fekete leányka volt a legjellemzőbb, a kadarkából készült borok mellett pinot noir is érkezett, de leginkább a helyi szőlőfajták jelentek meg.
Balla Géza erdélyi magyar borász emlékezetett a Külhoni Magyar Borászok Egyesületének a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, valamint a Földművelésügyi Minisztériummal január végén kötött megállapodására, amelynek célja, hogy ne hagyja magukra a külhoni magyar borászatokat.
Az egyesületnek olyan külhoni borászok lehetnek a tagjai, akik felvállalják, hogy határon túli magyar bortermelők és ha Magyarországon vesznek részt rendezvényen, a borokat magyar címkékkel látják el.
(MTI)
