Régiós együttműködéssel terjeszthetőek ki a génmódosítástól mentes szója termesztésének lehetőségei – emelte ki a mezőgazdaságért felelős államtitkár a Magyar Szója és a Donau Soya közös rendezvényén. Feldman Zsolt hozzátette, az együttes fellépésből számottevő gazdasági, társadalmi, környezeti és egészségügyi előnyök származnak.

Magyarország hosszú évek óta szigorú GMO-mentes politikát folytat, melynek alapjait a legmagasabb jogi szinten, az Alaptörvényben fektettünk le – hangoztatta Feldman Zsolt szerdán, Héderváron, a Magyar Szója és a Donau Soya közös rendezvényén. Hozzátette: kiemelt célunk egy összehangolt együttműködés kialakítása az európai régióban, hiszen az együttes fellépésből számottevő gazdasági, társadalmi, környezeti és egészségügyi előnyök származnak. A GMO-mentes magyar szójának egyébként biztos a piaca, a hazai nemesítésű fajtákat jó alkalmazkodó képesség, jó hozam és kiváló beltartalmi tulajdonságok jellemzik. A Közös Agrárpolitika már számos olyan intézkedést tartalmaz, amelyek közvetlenül vagy közvetve ösztönzik a növényi fehérjetermelést - a szója termesztésén túl egyéb pillangós növények termesztését is - amelyek az utóbbi években jelentősen növelték a különböző fehérjetermékek termelését. Öntözött területek kialakításával további területek válnak alkalmassá az optimális szója vetésterületének növelésére, elérve néhány év alatt a célként kitűzött 100.000-120.000 ha-t.

Fontos célunk a GMO-mentes élelmiszerlánc fejlesztése, amely felöleli a vetőmagtól a takarmányozás kérdéskörén túl az állati termék előállítást is – tette hozzá az államtitkár. A GMO-mentes terméklánc kialakításában pozitív példa lehet a GMO-mentes védjegy bevezetése, amelyet az Agrárminisztérium jegyez, és tanúsítása 100%-ban állami szervezet által történik.

A Magyar Szója és a Donau Soya első közös rendezvényére három kontinens tíz országából érkeztek meghívottak – mondta el a Magyar Szója ügyvezetője. Seiwerth Anna elmondta, az eseményen szó volt a szója oltással történő termesztéséről, hiszen a megfelelő oltóanyag használatával eredményesebben lehet szójababot előállítani, nem beszélve arról a környezeti és gazdasági előnyről, amit a csökkentett nitrogén hatóanyag felhasználás biztosít a termőföld, a környező élővilág, valamint a növénytermesztő gazdaságok számára.

A szója genetikai kutatások területén nagy előrelépést jelenthet az az oktatási együttműködés, amelyet a Kínai Tudományos Akadémia és a Duna Szója Szövetség írt alá a rendezvényen.

(AM Sajtóiroda)