Az Agrárminisztérium vezetői országhatáron innen és túli települések 1956. október 23-ai megemlékezésein vettek rész.
Nem az elnyomó ellen fordítandó erőszakot jelentette a forradalom, hanem a sokakban egyszerre megért elszántságot: azt, hogy a bátorság felülkerekedett a nemzetet sújtó megfélemlítésen. Büszkén és bátran született újjá a nemzet- mondta ünnepi beszédében az agrárminiszter a Győr-Moson-Sopron megyei Bősárkányban. Nagy István kiemelte, őszi forradalmunk az egyik legszebb történelmi tett, olyan, amely a mai napig formálja gondolkodásunkat. "Ez a mai tiszteletadás számomra hidat képez a múlt és a jövő között, mert hiszem, hogy a történelem tanulságai gyermekeinket a béke, a szabadság, és a szolidaritás eszméinek megismerésére indítja, és hiszem, hogy 1956 szellemiségét nem feledve építik majd tovább a jövőt"- fogalmazott a miniszter.
1956 októberében a magyar nemzet újjászületett, ismét megmutatta valódi erejét. A függetlenségétől, emberi méltóságától meglopott, megalázott nemzet élére a forradalmi ifjúság állt, amely szembeszállt a zsarnok elnyomással – fogalmazott a szentesi városi ünnepségen Farkas Sándor miniszterhelyettes. A Csongrád megyei országgyűlési képviselő megemlékezett azokról a szentesi emberekről, akiknek tisztes életét tette tönkre a diktatúra, a fizikai és szellemi terror. Ugyanakkor, mint mondta, az itt élők keresztyén hitét jeles prédikátorok formálták, akik azt tanították, hogy emberhez méltó, teljes életet élni csak az önként és másokért vállalt nemes szolgálattal lehet. Így segített a vidék az éhező és fázó fővárosiakon, például Szentesről is teherautóval szállították az élelmet a budapesti üzemekbe, kollégiumokba, a Corvin közi felkelőkhöz.
A Pest megyei Inárcs megemlékezésén Bitay Márton földügyekért felelős államtitkár felidézte: hazánkra 1949-ben szovjet mintájú alkotmányt erőszakolt a megszálló Vörös Hadsereg. A proletárdiktatúra üldözőbe vette politikai ellenségeit, és felszámolta a magántulajdonra épülő gazdaságot is. A gazdákat termelőszövetkezetbe kényszerítették: az állam elrabolta földjeiket, termelőeszközeiket és állataikat. Az egykor független parasztságot a városokba hajszolták, a többiek pedig a kommunista nagybirtokrendszer bérrabszolgái lettek. Ezt követte a bosszú: 1956 után mintegy 400 embert végeztek ki, közel 22 ezer embert börtönöztek be, s mintegy 16-18 ezer ellenállót internáltak. A szabadságharcot leverték ugyan, de a rendszerváltás 1956 emlékét méltó nemzeti hagyománnyá emelte – fogalmazott Bitay Márton.
Kis Miklós vidékfejlesztésért felelős államtitkár Csíkszeredán, a Gloria Victis-emlékműnél tartott ünnepi megemlékezésen hangsúlyozta: október 23-a a szabadság napja, amikor fejet hajtunk azok előtt a honfitársaink előtt, akik határon innen és határon túl hallatták hangjukat, és vállvetve küzdöttek egy szabad jövőért. Mint azt az államtitkár kiemelte, a forradalom szellemiségét követve, kötelességünk a nemzet egységének és szabadságának eszméjét óvni és védeni. Minden magyar ember számára fontos felismerni, hogy összefogással és közös tettekkel érhetőek el a kitűzött célok, legyen szó a keresztény szellemi és lelki hagyományaink, nemzeti méltóságunk megőrzéséről, vagy jövőnk formálásáról.
A Madarason tartott ünnepi beszédében Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár elmondta: bár a forgószél megtépázta és felforgatta hazánkat, a magyar nép mégis erős tudott maradni. Így volt ez 62 esztendővel ezelőtt, a terror és a félelem éveiben, s így van ez mai is, mikor újból külföldi érdekek akarnak beleszólni közös ügyeinkbe. A térség országgyűlési képviselője az október 23-ai nemzeti ünnep kapcsán arra szólított fel, hogy merítsünk erőt 1956 hősies napjaiból, hogy egy percre se feledjük, mi magyarok a szabadság népe vagyunk. Ezt a szabadságot soha nem kaptuk ajándékba, ezért senki se várja tőlünk, hogy parancsszóra lemondjunk róla, hiszen nekünk Magyarország az első. Köszönet illet mindenkit, aki 1956-ban a mi és gyermekeink életéért, szabadságáért küzdött, köszönet a kitartásért, a kiállásért és a rendíthetetlen bátorságért – zárta sorait az államtitkár.
(AM Sajtóiroda)
