A szaktárca - hagyományteremtő szándékkal - 2017-et a Furmint évének nyilvánította azért, hogy felhívja a nemzetközi és a belföldi piac, illetve a fogyasztók figyelmét az egyik legfontosabb őshonos magyar szőlőfajtára - közölte a földművelésügyi miniszter keddi sajtótájékoztatóján.
Fazekas Sándor hozzátette: a Furmint évével kapcsolatban döntés született arról is, hogy az idén nemcsak a fehér- és a vörösboros Borkiválóság könyv készül, hanem külön furmintos kiadvánnyal is jelentkezik a Nemzeti borkiválóság Program, emellett meghirdetik a Furmint Országkóstolót is.
A miniszter jelezte: ebben az évben új kiadványok, workshopok, tudományos konferenciák, valamint genetikai kutatások révén szeretnének minél többet megtudni a furmint növényről. Kiemelt feladat, hogy megfelelő mennyiségben és minőségben álljanak rendelkezésre oltványok, lehetőség nyíljon a kísérletezésre. Ebben a munkában a minisztérium stratégiai partnere a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) és a Szent István Egyetem (SZIE) borászati tanszéke. Így számos olyan furmintkutatási témát indítanak útjára az idén, amelyek országosan szolgálják a furmint fajta értékeinek megőrzését.
A Földművelésügyi Minisztérium a feladatokkal arányos mértékben megemeli a Nemzeti Borkiválóság Program idei forrását. A korábbi években a program végrehajtásara átlagosan mintegy 40 millió forint állt rendelkezésre.
Fazekas Sándor felhívta a figyelmet: idén megkezdődik az erdélyi borkiválóságok feltérképezése. Élénk borász-közélet van Erdélyben, egyre kiválóbban az ottani borok, így elérkezett az idő, hogy arrafelé is megméressenek. Erre az eseményre Marosvásárhelyen kerül sor idén tavasszal. Ez is mutatja, hogy a magyar borok világa nem ismeri az országhatárokat.
Kiss Eliza, kiemelt borágazati feladatokért felelős miniszteri biztos hangsúlyozta: a szaktárca nem feledkezik meg a furmint mellett a többi fontos szőlőfajtáról sem, ezért a kezdeményezés az elkövetkező években is folytatódik, így minden esztendőben más- más szőlőfajta kerül fókuszba.
A miniszteri biztos kiemelt célnak nevezte, hogy megfelelő mennyiségben és minőségben álljanak rendelkezésre oltványok és lehetőség nyíljon a kísérletezésre is, akár a fajták, akár a talajok tekintetében. Kiss Eliza arról is szólt, hogy a Furmint Országkóstolóra hamarosan megjelennek a nevezési lapok.
Kiemelte, a Furmint harmadik országokban való promóciója jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a világ megismerje ezt a csodálatos fajtát. A furmint egy autentikus magyar szőlőfajta, amely kiválóan alkalmas arra, hogy bemutassa Magyarország és az adott borvidék, legyen az Tokaj, Somló, Balaton, vagy más terület termőhelyeinek sajátosságait- tette hozzá.
Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója kiemelte, hogy a Furmint éve kezdeményezéssel összhangban, 2017-et a NAIK a furmint szőlészeti és borászati kutatásának kiemelt éveként kezeli. Ezzel segítve a termelőket a fajta optimális szőlőtermesztési és borászati technológiájának kialakításában, feltárva a furmint fajta valós értékeit. A NAIK kutatói programjának célja, hogy tudományos támaszt nyújtson ahhoz, hogy a „legmagyarabb” szőlőfajtaként is emlegetett furmint, Tokajon és Somlón kívül más borvidékeken is kiváló minőségben, újra jelentősebb szerepet kapjon, ezáltal az Magyarország emblematikus fajtájává váljon. A NAIK főigazgatója nem kisebb célt tűzött ki, minthogy a kiemelt kutatási év eredményeként, az új furmint ültetvények bekerülési költsége 10-15%-al mérséklődjön, miközben az alanyok továbbra is első osztályú, megbízható, kórokozó mentes forrásból származnak. Ez anyagilag is jelentős tényező, tovább fokozhatja a hazai versenyképességet, hiszen 1 hektár új ültetvény bekerülési költsége jelenleg 5-7 millió forint – hangsúlyozta Gyuricza Csaba.
(MTI/FM Sajtóiroda)
