Kaptárkő napot tartottak pénteken Szomolyán, ahol a földművelésügyi miniszter Európában egyedülállónak nevezte a magyarországi kőkultúrát, és azt hangsúlyozta, hogy rá kell irányítani a figyelmet a több ezer éves, máig rejtélyes kaptárkövekre.
Fazekas Sándor felidézte, hogy egy korábbi rendelet kiemelt természetvédelmi oltalmat biztosított Magyarország valamennyi kaptárkő-előfordulásának. A rendelet alapján leltározzák az értékeket, annak érdekében, hogy "legyen egy teljes kép arról, hogy milyen kincs van a kezünkben, mit kell tennünk azért, hogy felhívjuk rá a figyelmet" - mondta.
A jövőben kezelési terv segíti e természeti és kultúrtörténeti emlékek megőrzését.
A kaptárkövek a környezetükből kiemelkedő sziklák, kőtornyok felületébe faragott fülkék, néhol a fülkéken kívül még kőbe vésett csatornák, lyukak, kőüstök, sziklahelyiségek is fellelhetők.
A képződmények legnagyobb számban Szomolyán találhatók. Fazekas Sándor felhívta a figyelmet arra, még ma sem egyértelmű, hogy a sziklafülkék gazdálkodáshoz kapcsolódnak-e, vagy kultikus, szakrális rendeltetésük volt. Reményét fejezte ki, hogy eredményes lesz a megkezdett munka, aminek célja szavai szerint, hogy "ami a magyarság értékeit képviseli, fennmaradjon, és a következő generáció is gyönyörködhessen benne".
Rónai Kálmánné, a társszervező Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) igazgatója arról beszélt, hogy a fülkés sziklák legnagyobb számban a Bükkalján fordulnak elő. Itt 41 lelőhelyen 82 sziklaalakzaton 479 fülkét nyilvánított védetté a miniszteri rendelet. A kaptárkövek kisebb csoportja Pest megyében a Tétényi-fennsíkon, a Budai-hegységben, a Pilisben és a Visegrádi-hegységben lelhető fel - ebben a térségben 31 sziklaalakzatba vésve 86 fülke vált ismertté -, és néhány szórványlelőhely is előfordul Abaújszántó, Salgótarján, Csákvár és Tihany környékén.
Az igazgató hozzátette: az újonnan hatályba lépett kezelési terv kiszámíthatóvá teszi a védett területeken folytatott gazdálkodás kereteit is.
Guczi István (Fidesz-KDNP), Szomolya polgármestere a Kaptárkő napon jelentette be a Tájegységi Értéktár Bizottság megalakulását, megnyitották a Kaptárkövek című fotókiállítást, majd a természetvédelmi területen tartottak rendhagyó terepi műhelykonferenciát a kaptárkövek védetté nyilvánításáról.
A miniszter tavaly novembertől hatályos rendeletében egyebek mellett az áll, a kaptárkő olyan természetes állapotú vagy ember alakította sziklaalakzat, melynek felületén egy vagy több faragott, kultúrtörténeti jelentőségű fülke, esetenként egyéb megmunkálás látható, ezért a táj- és természetvédelem, valamint a kulturális örökségvédelem szempontjából egyaránt értéket képviselnek. A védetté nyilvánítás célja a természeti és kulturális jelentőségű kaptárkövek és közvetlen természeti környezetük megőrzése, kutatásuk és természetvédelmi célú bemutatásuk segítése.
A rendelet felsorolja a védett kaptárköves területeket, megtalálható köztük a biatorbágyi Kő-hegy, a budakeszi Kecske-hegy, a diósdi kőfejtők, az egerszalóki Menyecske-hegy és az Öreg-hegy, az egri Mész-hegy, a sóskúti Kálvária-domb és a tardi Pokol-oldal.
Baráz Csaba, a Bükki Nemzeti Park oktatási szakreferense az MTI-nek korábban elmondta, hogy a védetté nyilvánítás előkészítésekor minden egyes kaptárkő-lelőhelyre kezelési terv is készült, amely a tulajdonosok, vagyon- és természetvédelmi kezelők számára meghatározza a védetté vált területek használatát, a gazdálkodás és az egyéb gazdasági tevékenységek kereteit, természetvédelmi szempontú kívánalmait.
(MTI)
