Magyarország következetesen kiáll a GMO-mentesség mellett, amelynek eredményeként létrejött a „Szövetség a GMO-mentes Európáért” kezdeményezés, melyhez eddig 11 uniós tagállam és 6 unión kívüli ország csatlakozott - mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, egy nemzetközi agroökológiai tanácskozás megnyitóján.
A miniszter az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával megrendezett I. Európai és közép-ázsiai regionális agroökológiai konferencián arról is beszélt, hogy az agroökológia nemcsak a fenntartható és környezetbarát gazdálkodást alkalmazza mint módszert, hanem épít a hagyományos és a józan észen alapuló vidéki gondolkodásmódra is. Ezt az elvet tükrözi a 2012-ben elfogadott magyar Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia, amelynek keretében 2014-ben öko-akciótervet fogadtak el és azóta ezt alkalmazzák is.
Fazekas Sándor kifejtette: az agroökológia olyan interdiszciplináris terület, amely magába olvasztja az agronómia, a közgazdaságtan, az ökológia és a társadalomtudományok eredményeit, és ezeket szintetizálva tudunk majd a természeti és gazdasági kihívásokra napra kész választ adni. A magyar agrárminiszter beszélt arról is, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete az idei évet a hüvelyes növények évének választotta. A hüvelyesek szerepéről szólva a miniszter hangsúlyozta, hogy az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésében mint növényi eredetű fehérjeforrás az egészséges táplálkozásban játszanak nagy szerepet.
A miniszter kiemelte: az agrökológia egy másik fontos szempontja a biodiverzitás megőrzése. A biológiai sokféleség megőrzéséről szóló nemzeti stratégia fő célkitűzése megállítani a biológiai sokféleség csökkenését, valamint javítani a jelenlegi állapotokon. A magyarországi fenntarthatóság példájaként említette Fazekas Sándor a méhészetet. Az öko-akcióterv sikereként ugyanis 2014 óta négyszeresére növekedett Magyarországon a méhcsaládok száma. A biodiverzitás lényeges eleme a hagyományos állat- és tájfajták megőrzése. Az élelmezési és mezőgazdasági célú genetikai erőforrások védelme az egész világon, így hazánkban is kiemelt állami feladat. Az állat- és növény-genetikai erőforrások napjainkban a meg nem újítható, meg nem újuló természeti erőforrások között egyre nagyobb jelentőséget nyernek – mondta a miniszter.
A tanácskozás megnyitóján köszöntőt mondott José Graziano da Silva, a FAO főigazgatója, aki arról beszélt, hogy egy marrakesh-i tanácskozásról érkezett Budapestre, és ott a döntéshozók leragadtak az adaptáció vagy a segítségnyújtás témájánál az éghajlatváltozással kapcsolatban. A főigazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy az agroökológia segítségével egyszerre lehet támogatni a világ számos táján szegénységben élő családokat, családi gazdaságokat úgy, hogy azok alkalmazkodni tudjanak az éghajlatváltozás körülményeihez. Rámutatott ugyanakkor, hogy a mezőgazdaságban a továbbiakban már nem alkalmazhatók a hagyományos módszerek, innovatív technikákra és technológiákra van szükség, hogy az éghajlatváltozás hatásait kivédhesse a világ agráriuma, és megfeleljen a nagyobb élelmiszertermelés követelményeinek.
(MTI/FM Sajtóiroda)
