Egy korszerű államszervezetben szükség van olyan háttérintézményekre, amelyeknek a feladata szakpolitikai döntések tudományos megalapozása - jelentette ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter pénteken Budapesten a Földművelésügyi Minisztérium háttérintézménye, a Herman Ottó Intézet megalapítása alkalmából.
A miniszter köszöntő beszédében emlékeztetett: 2014-et a magyar kormány Herman Ottó emlékévnek nyilvánította, hogy méltóképpen megörökítse a 19. századi polihisztor - néprajz- és természettudós, zoológus, illusztrátor - emlékét. A Herman Ottó Intézet megalapítása az emlékév méltó megkoronázása - tette hozzá.
Fazekas Sándor elmondta: az intézet az államreform részeként jött létre, hogy korszerű ismeretekkel lássa el a döntéshozókat a környezet- és természetvédelem területén.
Kitért arra, hogy Magyarországon is egyre nő a városok lakossága, egyre több területet beépítünk, kormányzati feladat többek között az ennek hatására súlyosbodó zaj- és porszennyezés, valamint a légszennyezés hatásainak mérséklése, az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése vagy a hulladékkezelés.
„Biztos vagyok benne, hogy ez a szakmai és tudományos háttér megadja a helyes döntésekhez szükséges információkat” – jelentette ki a miniszter. Hozzátette, az intézetnek kiemelt feladata lesz a kapcsolattartás a civil szervezetekkel.
V. Németh Zsolt, az FM környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára kijelentette: 2014-ben a magyar kormány soha nem látott fejlesztéseket hajtott végre a környezet- és természetvédelemben, többek között a hulladékgazdálkodás, a szennyvízkezelés, ivóvízvédelem vagy az ökoturizmus területén. Az államtitkár kiemelte: a Gazdasági és Együttműködési Szervezet (OECD) adatai szerint Magyarország a hazai össztermék (GDP) arányában többek költ a környezetügyre, mint Ausztria vagy Németország.
Olyan névadót kellett találnunk, aki sokoldalú tevékenységet végzett, jelképezi az intézet szerteágazó feladatait – mondta Mezőszentgyörgyi Dávid, az intézet főigazgatója. Herman Ottó 1835-ben ezen a napon született felvidéki szász családban. Komolyan foglalkozott madártannal, kétkötetes könyvet írt a magyar halászatról, feltérképezte Magyarország pókfaunáját. Emellett néprajztudósként megalapította a Magyar Néprajzi Társaságot, és az ő nevéhez fűződik a tudományos barlangkutatás megindítása Magyarországon.
(MTI)
