Európa legnagyobb kukoricafeldolgozója folyamatos fejlesztéssel, technológiai korszerűsítéssel magasabban feldolgozott termékek előállítására képes. Ez egybevág a kormány és az agrártárca elképzeléseivel is: célunk, hogy egészséges, biztonságos, természetes, GMO mentes, versenyképes terméket állítson elő a hazai élelmiszerágazat – fogalmazott a földművelésügyi miniszter a szabadegyházai Hungrana Kft. újabb biomassza erőművének alapkőletételén.
A szakmai konferenciával egybekötött ünnepélyes alapkőletételen Fazekas Sándor hangsúlyozta: a vállalat hosszú távra tervez, ezt bizonyítják az évről évre megvalósított fejlesztések. Hozzátette: a fejlődés mellett fontos számukra a környezet védelme is, hiszen csak magyar, GMO-mentes alapanyagot használnak, bioetanolt állítanak elő a gépjárművek számára, és a 2012-ben átadott biomasszakazánt is bővítik.
A miniszter elmondta, hogy a Hungrana a meglévő biomassza erőművében évente 60 ezer tonna szalmát és 12-15 ezer tonna napraforgóhéj pelletet éget el, amivel a gőz- és hőigényének kétharmadát fedezi. A most induló, másfél milliárd forintos beruházással a cég a termeléshez használt teljes gőz- és hőigényét száz százalékban maga fogja fedezni.
Fazekas Sándor kiemelte, hogy a Hungrana az 1990-es években még naponta 400 tonnás kukorica-feldolgozási kapacitással rendelkezett, mára napi 3500 tonnára növelték teljesítményüket. Piaci pozíciójuk folyamatosan erősödik, Európa legjelentősebb kukorica feldolgozói, miközben több mint száz éve meghatározó szereplői a magyar élelmiszeriparnak. A tárcavezető beszélt arról is, hogy a cég - a kormány elképzeléseivel összhangban - magasabb szinten feldolgozott, versenyképes, jó minőségű élelmiszer-alapanyagokat állít elő. A feldolgozottsági szint növeléséhez fejlesztések kellenek, amit a kormány uniós források felhasználásával, a GINOP és ÉLIP pályázatok keretében támogat - mondta.
Kép letöltése
Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója a "Kukorica - a jelen és jövő aranya?" címmel rendezett szakmai konferencián tartott előadásában rámutatott, hogy az országban minden negyedik hektáron kukoricát vetnek, miközben minden második tonnát feldolgozás nélkül exportálják. Megemlítette, hogy a kukorica sokáig takarmánynövény volt, pedig a keményítőt kivonva kiváló fehérjekoncentrátum, nem mellékesen pedig kiváltható vele a GMO-gyanús, importált szója. Szólt arról is, hogy a kukoricából az élelmiszeripar számára cukrokat, keményítőt, alkoholt állítanak elő. A cégvezető közölte, hogy az elmúlt 10 évben 225 millió euró beruházást hajtottak végre, jelenleg 1,15 millió tonna kukoricát dolgoznak fel.
Kép letöltése
Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója kijelentette, hogy a Hungrana legújabb beruházása ráirányítja a figyelmet a nem élelmiszercélú mezőgazdaság jelentőségére, létjogosultságára, amelyre szükség van Magyarországon. Mint mondta, hazánkban 4,5 millió hektáros területen folytatható szántóföldi növénytermesztés, amelyen mintegy 18-20 millió ember számára képesek élelmiszert és alapanyagokat előállítani. Jelezte, hogy a kertészeti és állattenyésztési ágazat, valamint az öntözés fejlesztésével ebben előre lehet lépni, akár 25-30 millió ember kiszolgálása is lehetséges. Közölte: 600-800 ezer hektáron a környezet nem kedvez a hagyományos élelmiszer-alapanyagok előállításának, oda alternatívák kellenek, mint például a tervezetten energetikai célú hasznosításra szánt növények termesztése.
(MTI; FM Sajtóiroda)
