Túrkeve főterén egy huszárt formázó emlékmű idézi fel a kun emberek állhatatosságát, kitartását és rendíthetetlen hitét, amellyel hazájukat védték - mondta egy több környező települést is érintő emlékút 12. állomásán a földművelésügyi miniszter, a térség fideszes országgyűlési képviselője kedden Túrkevén az első világháborús emlékműnél.

Fazekas Sándor ünnepi beszédében hangsúlyozta: nincs ma település Magyarországon, ahol ne emlékeznének valamilyen formában ezekre az időkre. Fontos, hogy ne menjenek feledésbe a világégés pillanatai.

"Talán az utolsó utáni pillanatban vagyunk, amikor összegyűjthetjük a családi történeteket, amelyek az összetartozástudat és a közösségek erősítése mellett arra is alapot adnak, hogy építkezzünk belőlük" - folytatta a tárcavezető.

A kunokat mint lovas katonanépet általában huszárnak sorozták be az első világháborúban. Ők a legmagyarabb és legnehezebb fegyvernemben álltak helyt dicsőséggel Galíciában, az orosz és az olasz fronton, valamint a szerb hadszíntéren akkor is, amikor már gyalogosan kellett küzdeniük és nem maradt lőszerük - mondta.

Döbbenetesnek nevezte, hogy az akkor 12-13 ezres lélekszámú Túrkevéről 1914-ben az első mozgósításnál 1064 felnőtt, fiatal férfit, családapát hívtak be katonának.

Pásztor János 1925-ben felavatott alkotásában benne van az összefogás, amely a magyarságot akkor jellemezte: összefogás a hazáért, a szülőföld megmaradásáért, gyarapodásáért - mondta.

Az emlékművön 383 első világháborús túrkevei hősi halott neve szerepel. Fazekas Sándor kiemelte egyiküket, Hodosi Jánost, aki csapatával Szerbiában előrenyomulva egy házban magyar honvédek holttesteire bukkant. Hodosi János bajtársaival megadva a végtisztességet az elesetteknek, eltemette a halottakat, később maga is életét vesztette a harcokban.

(MTI/Földművelésügyi Minisztérium Sajtóirodája)