A parlament fenntartható fejlődés bizottsága keddi budapesti ülésén 6 kormánypárti igen szavazattal, 2 ellenzéki tartózkodás mellett fogadta el a harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-3) jelentését, amely 2009 és 2014 között határozta meg Magyarország fenntartható fejlődéshez szükséges környezeti feltételeit.
Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) helyettes államtitkára elmondta: a harmadik környezetvédelmi program három nagy átfogó célja a települési élet- és környezetminőség javítása, a természeti erőforrások és értékek megőrzése, valamint a fenntartható életmód, termelés elősegítése volt.
A Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter által jegyzett jelentés megállapítja, hogy Magyarország környezeti állapota több tekintetben is kedvezően változott.
Csökkent egyebek között az üvegházhatású gázok és a savasodást okozó gázok kibocsátása, javult az energiahatékonyság, és nőtt a megújuló energiaforrások használata.
Csökkent ugyanakkor az egy főre jutó lakossági vízfogyasztás, megújult a hulladékgazdálkodás szabályozása és kevesebb hulladék keletkezett, nőtt a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások aránya. Emellett javult a közösségi jelentőségű (Natura 2000) fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzete, és nőtt az erdős területek aránya.
Sallai R. Benedek (LMP), a bizottság elnöke a jelentést szakmai szempontból nézve korrektnek tartotta. Jelezte: számára a biológiai sokféleségének és az ország környezet-egészségügyi állapotának a javítása az elsődleges, nem pedig az, hogy a bruttó hazai termékből (GDP) mennyit fordít a kormány környezetvédelemre.
Arra is figyelmeztetett, hogy megelőző szemléletű társadalmi berendezkedéssel megelőzhető a környezetvédelemre fordítható kiadások mértékének fokozatos növelése.
Rácz András Sallai R. Benedeknek a biológiai sokféleségre vonatkozó kijelentésére reagálva közölte, hogy az ország területének egyharmada környezet közeli területnek minősül, ami európai összehasonlításban is kiemelkedő adat.
A környezetvédelemre jutó forrásokról pedig elmondta, hogy 2007-2013 között a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében 130 ezer hektárnyi területen valósítottak meg élőhely-rekonstrukciót.
A helyettes államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány a 2014-2020-as költségvetési időszakban már 46 milliárd forintot fordít élőhely-rekonstrukciós célokra és ökoturizmusra.
A bizottsági ülésen Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke hangsúlyozta, hogy a fenntartható fejlődés szemlélete, illetve az azzal összefüggő környezetvédelmi terület évek óta megjelenik az ÁSZ tevékenységében.
Elmondta: az ÁSZ törekszik arra, hogy a központi költségvetésről alkotott véleményének kialakításakor külön fejezetben mutassa be azokat a pontokat, amelyekben a fenntarthatósági szempontok is szerepet kaptak.
(MTI)
