Hajdú-Bihar megye az értékek otthona címmel rendezett konferenciát a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Debrecenben. Az eseményen a Földművelésügyi Minisztérium képviseletében Szakáli István Loránd agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár tartott előadást a Hungarikum Bizottság működéséről.
A konferencia megnyitóján Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke és Dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke mondott köszöntő beszédet. Szakáli István Loránd, a Földművelésügyi Minisztérium agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkára előadásában felhívta a figyelmet arra a szellemiségre, ami a hungarikum törvény 2012-es megalkotásához vezetett. A helyettes államtitkár elmondta: a törvény létrejötte nem a kezdet volt, hanem egy fontos mérföldkő a nemzeti értékek megbecsüléséhez vezető úton.
Szakáli István Loránd rámutatott, a napokban emlékeztünk meg a Nemzeti Összetartozás Napjáról, amely arra is figyelmeztet, hogy a magyarságot a történelme során számos olyan negatív hatás érte, ami a nemzeti önbecsülésünkben károkat okozott. A rendszerváltás előtt egy hamis internacionalizmus látszatában éltünk, akkor azt akarták velünk elhitetni, hogy kevesebbet érünk mint mások. A rendszerváltozás után átestünk a ló másik oldalára, minden olyan értékesnek tűnt, ami nem hazai. Ezt a kontraproduktív helyzetet ismerte fel néhány lelkes magyar értelmiségi, akik rájöttek, hogy meg kell változtatni az emberek gondolkodását, tevékenységüknek eredménye a hungarikum törvény megszületése.
A helyettes államtitkár kiemelte: tegnap az Országgyűlés elfogadta a 2012-es hungarikum törvény módosításait, amelyben már sikerült beépíteni az elmúlt három év gyakorlati tapasztalatait. A módosítás talán leghangsúlyosabb része, hogy a hungarikum törvény egy nemzeti törvény, teljes egészében a magyar nemzetről szól, éljenek azok a világ bármelyik pontján. A hungarikum törvény keretrendszert biztosít ahhoz a munkához amit hungarikum mozgalomnak nevezünk. Úgy tűnik ez a mozgalom sikertörténet, hiszen közel ötszáz településen jött már létre értéktár bizottság. Elindult egy olyan munka melynek során minden közösség elkezdte számba venni, hogy mi az amire büszkék lehetnek. A Kárpát-medencében nincs olyan közösség melynek ne lenne rá jellemző értéke. Adósak vagyunk a határon túli magyarsággal szemben, hiszen a hungarikum mozgalmat az országhatárokon túlra is ki kell terjesztenünk. A törvénymódosítás eredményeként ők is a szerint a logika szerint építhetik a Nemzeti Értékpiramist mint a határokon innen élők.
A helyettes államtitkár előadásban kiemelte, a Hungarikum Bizottság köztestületként és nem politikai testületként működik. A hungarikum törvény módosítása után a dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter által elnökölt testület a jelenlegi 16 helyett 21 taggal működik majd. Tagjai között a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak és a Honvédelmi Minisztériumnak is lesz delegáltja, hiszen a magyarság értékeinek külhoni, külgazdasági és külpolitikai, infokommunikációs és katonai hagyományőrzési vonatkozásai egyaránt vannak.
Szakáli István Loránd felhívta konferencia résztvevőinek figyelmét, hogy a Hungarikumok Gyűjteménye nem csak a hazai agrár- és élelmiszerkülönlegességeket tartalmazza, hanem a magyar kultúra évezredes értékeit, a magyarság szellemi és anyagi alkotásait is. A Nemzeti Értékpiramis rendszerében az értékek gyűjtésében fokozatosság érvényesül, azonban ennek a piramisnak minden eleme egyaránt fontos. A 2014-ben kiírt hungarikum pályázat is ezt kívánta alátámasztani, ahol az alapszintű értékgyűjtés kapott kiemelt hangsúlyt. Fontos, hogy az értékgyűjtés az alap- és felsőoktatásban is megjelenjen, hiszen a hungarikum mozgalom sikerének hosszú távú fenntarthatósága hangsúlyozottan a fiatalokon múlik.
(FM Sajtóiroda)
