V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője avatóbeszédében úgy fogalmazott: a megújuló energiák közül környezetbarát megoldást jelentenek a kis vízerőművek, jelenleg csak a Hernádon és a Rábán működik néhány ilyen, de a jövőben akár el is terjedhetnek.

Az államtitkár kiemelte: a rosszemlékű Bős-Nagymarosi vízlépcső ügye után 25 évnek is el kellett telnie ahhoz, hogy ismét téma lehessen a vízenergia hasznosításának kérdése. Hozzátette: Magyarország adottságai miatt a kis vízerőműveké lehet a jövő, amelyek építése és üzemeltetése a legkisebb környezeti kárral jár, és alacsony vízállás mellett is megbízhatóan termelhetnek energiát.

Huszár Gábor Szentgotthárd polgármestere felidézte, hogy néhány éve uniós támogatással megújult a Rába-gát - ahol most a vízerőmű is felépült - és annak környezete, a vízitúrázók számára csónak csúszda is kiépült. Véleménye szerint az archimédeszi csigákkal működő vízerőműnek turisztikai vonzereje is lehet, hiszen jelenleg ez az egyetlen ilyen az országban. Hozzáfűzte, hogy az általános iskolai tananyagban szerepel ezeknek a csigáknak a működése, amit itt használat közben lehet megtekinteni. A polgármester szólt arról is, terveik között szerepel, hogy a Rábán a gát szomszédságában egy fahíd is megépüljön, amely a gyalogosokat és a kerékpárosokat szolgálná.

Nagy Szabolcs, az erőművet üzemeltető szentgotthárdi székhelyű Charpatia Vízerőmű Kft. ügyvezető igazgatója az avatás után az MTI-nek elmondta: a kis vízerőmű kapacitása 310 kilowattóra, évente 1,2 millió kilowatt áramot tud termelni, ami 100-150 háztartás éves fogyasztását fedezi. A beruházás 380 millió forintba került, ebből 190 millió forintnyit finanszírozott az unió, a többit hitelekből és magántőkéből fedezte a társaság.

(MTI)