A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányközi platform (IPBES) elfogadta első tematikus értékelését a pollinátorokról, azaz a beporzó állatokról, a pollinációról – a beporzásról –, illetve az élelmiszertermelésről. Történelmi eseménynek nevezte Zakri Abdul Hamid, az IPBES elnöke, a maláj miniszterelnök főtanácsadója, hogy a testület megalakulása óta elsőként elfogadott egy olyan dokumentumot, amely jelentősen meghatározza életünket, mindenki számára közérdekű és fontos üzenetet hordoz.
Magyarország a kezdetektől aktív szerepet vállal az IPBES munkájában. Számos tudományos szakértő és államigazgatási szakember dolgozik azon, miképpen lehetne olyan fontos kérdésekre választ adni, hogy a természeti javak, az ökoszisztémák funkciói és szolgáltatásai hogyan válnak a javunkra; a tiszta víznek, az egészséges környezetnek, a jó levegőnek, a biodiverzitás és természet értékeinek – mint például a beporzást segítő állatoknak, az ún. pollinátoroknak – mi is lehet a „haszna”.
A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányközi platform február 22-28. között tartotta 4. plenáris ülését Kuala Lumpurban, melyen Magyarországot a Földművelésügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont képviselt.
Az ENSZ keretein belül létrejött platform 2012. áprilisban alakult meg azzal a céllal, hogy erősítse a tudomány és a szakpolitikai döntéshozatal közötti kapcsolatot a biológiai sokféleség, az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzése és fenntartható használata érdekében.
A Platform munkája, hogy 2020 előtt feltárja azokat a legalapvetőbb tényeket, ismereteket, és feltehetően előrevetítse az újabb tennivalókat, amelyeket a biológiai sokféleség megőrzésének 2020-ig történő stratégiája uniós és világszinten meghatároz.
A február 26-án elfogadott dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy a világ vadon élő virágos növényeinek közel 90 %-a a beporzást végző állatoktól, a világ élelmiszerellátását biztosító növényállomány léte 35 %-ban pedig a rovarok pollinációs tevékenységétől függ. A beporzó fajok nagy része vadon élő, több mint 20 000 faj, méhek, légyfélék, nappali és éjjeli lepkék, darazsak, bogarak, madarak, denevérek. Az IUCN (Világ Természetvédelmi Szervezete) szerint a vadonélő méh és lepkefélék jelentős veszélyeknek vannak kitéve. Kiemelt szerepük van a házi méheknek is, amelyek pollinációs szerepük mellett jelentős megélhetést is adnak az emberek számára. A beporzó állatok sokoldalú hasznot biztosítanak az emberiségnek, szerepük van a különféle orvosságok, a bioenergia, és az ipari alapanyagok előállításában, de fontosságuk a művészetben, a vallási rituálékban, a hagyományokban, a pihenésben és az oktatásban is megjelenik. A dokumentum felhívja ugyanakkor arra is a figyelmet, hogy a pollinátorok elterjedése, diverzitása és egészsége jelentős veszélyeknek van kitéve, mint például a túlzott peszticid-használat, a környezetszennyezés, a klímaváltozás, az inváziós fajok jelenléte, a patogén szervezetek elterjedése, a területhasználat változása. Az üzenet 22 pontban fogalmazza meg a döntéshozóknak szóló fontosabb ismereteket, ténymegállapításokat, annak a több száz oldalas dokumentumnak a tartalma alapján, ami a világ legrangosabb műhelyeinek tudományos kutatási eredményeit foglalja össze.
(FM Sajtóiroda)
