A Hungarikum Bizottság egyhangú döntéssel hungarikummá nyilvánította csütörtöki ülésén a kürtőskalácsot, amely egyszerre székely, erdélyi és magyar érték - jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter sajtótájékoztatón Budapesten.
A Hungarikum Bizottság minden segítséget megad a kürtőskalács jogi védelméhez - tette hozzá a miniszter. Erdélyben a magyar identitás kifejezője a kürtőskalács, amely a régi konyha kreativitását is jelképezi, készítése hagyomány. A kürtőskalács 1990 után indult világhódító útjára és ma már sok országban megtalálható - indokolta a miniszter a hungarikumok közé sorolását.
A Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjeggyel is rendelkező különleges termék, előállítási és készítési módja egyedülálló. Nevét onnan kapta, hogy a hosszúkás, henger alakú sütemény formája a füstelvezetésre használt kürtőre emlékeztet. Az egyik első ismert receptje gróf zabolai Mikes Mária 1784. évi erdélyi szakácskönyvéből származik.
A sütemény a 18. század végére a teljes magyar nyelvterületen elterjedt és mind a polgári, mind a népi konyhaművészetnek is meghatározó eleme lett. A 19. és a 20. század során a sütemény receptje számos népszerű magyar szakácskönyvbe is bekerült, a 20. század elején felületét kristálycukorral és dióval kezdték ízesíteni. A süteménnyel kapcsolatban a Dunántúlon botra tekercs, dorongfánk, dorongos fánk; az ország keleti területén a kürtőskalács, kürtősfánk, kürtős pánkó vagy csak egyszerűen kürtős elnevezések használatosak.
A Hungarikum Bizottság mostani döntése alapján a Hungarikumok Gyűjteményébe így már 55 érték tartozik.
(MTI/Földművelésügyi Minisztérium Sajtóirodája)
