A fogyasztói magatartás és szemlélet átalakítására van szükség azért, hogy nőjön az erőforrások felhasználásnak hatékonysága, illetve azért, hogy a termelésben kevesebb nyersanyagot használjanak fel, s kevesebb hulladék képződjön - fejtette ki a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára szerdán, Budapesten.
V. Németh Zsolt a Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014 című konferencián közölte, a megújuló energia szektor az unióban 2000 és 2008 között 1,2 millió munkahelyet hozott létre, ami 2,7 százalékos növekedés ezen a területen. Hozzátette: 2020-ig a hulladékgazdálkodás és újrafeldolgozás területén mintegy 400-700 ezer, az egész szektorban pedig 1,4-2,8 millió új munkahely jöhet létre az unióban. Megjegyezte, ha uniós szinten 20 helyett 30 százalékos üvegházhatású gázkibocsátás csökkentést vállalnának, akkor ennél háromszor több, 6 millió új munkahely jönne létre. Ezzel harmadával csökkenne az uniós munkanélküliség – tette hozzá.
A Piac és Profit üzleti magazin által szervezett eseményen a klímaváltozás és az erőforrások pazarló használatáról tanácskoztak. Az államtitkár elmondta azt is, hogy az Európai Bizottság júliusi, erőforrás-hatékonyság növeléséről szóló közleményében kifejtette a körkörös gazdaság koncepcióját. Az elgondolás lényege, hogy a szokványos lineráris gazdaság, nyersanyagból hulladékot képező folyamata helyett a lehető legtovább tartsák körforgásban a természeti erőforrásokat, minimalizálják a hulladékká váló nyersaganyagok mennyiségét - mondta. Ez a szemlélet alapvető változásokat követel a gazdaságban, már a termék tervezésekor, a gyártási folyamatban, vagy a fogyasztói választásokban – jegyezte meg.
Jól felfogott érdekünk, hogy már a 2020-as pályázati programozási időszakban ennek megfelelően alakítsuk ki többek között a hulladékgazdálkodási támogatási rendszerünket - mondta.
Az államtitkár szerint a jövőkép egy újrafeldolgozó társadalom, illetve a környezeti elemeket kímélő hulladékkezelés. El kell érni azt, hogy a hulladékra a társadalom mint erőforrásra tekintsen – hangsúlyozta, mert a hulladék gazdasági veszteség is.
A környezeti és energiahatékonysági operatív programban összesen 1118 milliárd forint áll rendelkezésre. Ebből a települési vízellátásra, szennyvízkezelésre a forrásoknak a 33 százaléka, a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra a 28 százaléka, az energiahatékonyság növelésére pedig a 26 százaléka jut – ismertette az államtitkár.
Hevesi Zoltán Ajotny, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára elmondta: az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentéséhez leginkább az épületenergetika fejlesztése tud hozzájárulni Magyarországon. Ezért is kiemelten fontos a közintézmények és a lakossági ingatlanok fejlesztése – tette hozzá.
Magyarországon az épületek több mint 74 százaléka szorul épületenergetikai felújításra, az uniós és hazai források fő felhasználása lehet ez a terület, mivel ezzel nagymértékben növelhető az energiahatékonyság – mutatott rá a helyettes államtitkár.
(MTI)
