A Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési (NAKVI) Intézet Tanyák és aprófalvak Magyarországon címmel szakmai műhelykonferenciát szervezett 2014. december 16-án a Földművelésügyi Minisztériumban.
A műhely-konferencia elhangzott előadásokban többek között olyan kiemelten fontos témák szerepeltek, mint a magyar tanyák jelene, a Tanyafejlesztési Program lehetséges jövője, az Alföldön rendelkezésre álló megújuló energiaforrások valamint az aprófalvak legfőbb problémái.
Szakáli István Loránd, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára köszöntő beszédében elmondta: a tanyák és aprófalvak hasonló jellegű társadalmi, gazdasági, szociális, infrastrukturális problémái közismertek, mint az elszigeteltség, elnéptelenedés, a régi termelési, gazdálkodási funkciók elvesztése, elöregedés, elszegényedés, magas arányú munkanélküliség, rossz infrastruktúra, helyi szolgáltatások leépülése, romló közbiztonság. Az idevezető okok is jól ismertek, ezért fontos, hogy tudatosan felmérjük a jelen problémáit és azokra megfelelő válaszlépéseket tegyünk. Mindent meg kell tennünk, hogy újjáélesszük ezt a hagyományos gazdálkodási, települési létformát.
A helyettes államtitkár kiemelte, mind a tanyák, mind az elszigetelt aprófalvak életében óriási kihívás az energiaigény kiszolgálása. A megújuló energiaforrások közül érdemes kiemelni a biomasszát: ennek jelentősége abban rejlik, hogy meg nem újuló energiahordozók válthatók ki vele, bárhol rendelkezésre áll, nincs kötve lelőhelyhez, helyben is előállítható, a vidéki térségekben a hő- és villamosenergia-termelésben egyaránt felhasználható. Helybeni termelése és felhasználása új munkahelyeket teremthet, valamint technológiai- és infrastruktúrafejlesztéssel, innovációval járhat.
Ezeket a folyamatokat igyekszik segíteni Magyarország Kormánya, amely az eddigi tanyafejlesztési intézkedésekről szóló jelentésében kiemelt feladatként rögzíti azon célt, hogy 2020 végéig valósuljon meg minden tanya elektromos árammal történő ellátása, továbbá hogy minden tanya járható utakon megközelíthető legyen. Ezen célkitűzés megvalósításának elsődleges eszköze a Tanyafejlesztési Program.
A Tanyafejlesztési Programban és a Vidékfejlesztési Programban rejlő lehetőségekre hívta fel a figyelmet Viski József, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára. A Vidékfejlesztési Programban kiemelt célként szerepel a gazdaságfejlesztés és a munkahelyteremtés. A helyettes államtitkár kifejtette: élhetést, és megélhetést kell biztosítani a tanyákon élőknek; amellett, hogy feladat megfelelő infrastrukturális háttér kiépítése, egyben megélhetési lehetőséget is kell, hogy jelentsen a tanyán történő gazdálkodás; lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanyán megtermelt termékek a megfelelő minőségbiztosítási ellenőrzést követően eljussanak a termelői piacokra. A rövidített ellátási lánc működtetéséhez további forrásokat biztosít a jelenleg jóváhagyásra váró 2014-2020-as vidékfejlesztési program. Emellett a kormány a Nemzeti Tanyafejlesztési Programmal összhangban a tanyás és aprófalvas térségek villamos energia, vízellátása, a külterületi utak karbantartására, a közösségi és gazdasági jellegű közösségi terek fejlesztésére és a tanyákon élőknek a közszolgáltatásokhoz való hozzájutásának elősegítésére is fog a vidékfejlesztési programból forrásokat biztosítani.
Mezőszentgyörgyi Dávid, a NAKVI főigazgatójának előadásából az intézet, valamint a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) Tanyafejlesztési Programokban betöltött szerepét ismerhették meg az érdeklődők.
(Földművelésügyi Minisztérium Sajtóirodája)
