Mintegy hétszáz, csempészektől lefoglalt görög teknőst (Testudo hermanni) juttatnak vissza eredeti élőhelyükre, Bulgária görög-macedón határhoz közeli térségébe, az állatszállítmány kedden indult el a Szegedi Vadasparkból.
V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár a szegedi intézményben tartott keddi sajtótájékoztatón elmondta, hogy az állatokat 2014. szeptember 6-án találták meg a tiszaszigeti határátkelő közelében. A több mint ezer, zsákokba zsúfolt hüllő kifejezetten rossz egészségügyi állapotban volt, amikor a Szegedi Vadaspark természetvédelmi mentőközpontjába került. A szegedi gondozók a Fővárosi Állat- és Növénykert, majd a Szent István Egyetem állatorvos szakembereivel karöltve mindent megtettek azért, hogy a legyengült teknősök közül minél többet megmentsenek. Nagy kihívást jelentett az állatok tartása, majd teleltetése is.
A szakemberek célja – amennyiben az lehetséges – a kezdetektől fogva a természetben gyűjtött teknősök visszajuttatása volt eredeti élőhelyükre. Ez azonban számos kockázattal jár a betegségek terjesztésétől az idegen génállományú egyedek elengedéséig az adott helyszínen.
A DNS-vizsgálatok segítettek a döntésben, egyértelmű eredményt adtak, a teknősök Bulgária görög-macedón határhoz közel eső területéről származnak. A hatóságok együttműködésének köszönhetően pedig elhárult minden akadály az állatok visszatelepítése elől.
Veprik Róbert, az állatkert igazgatója elmondta, hogy a csempészek feltehetően Hollandiába akarták szállítani a védett állatokat, melyeket 1-2 eurós áron vásárolhattak. A hüllőket ott legalizálták volna egy tenyésztő közreműködésével. A hobbiállatként tartott görög teknősöket az eredeti ár akár százszorosáért értékesítik Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban.
Az állatkertek fontos feladatot látnak el a természetvédelmi okokból lefoglalt állatok fogadásával, megfelelő módon való tartásával. Közülük a Fővárosi Állat- és Növénykert és a Szegedi Vadaspark fogadja a legtöbb ilyen állatot, az utóbbi a schengeni külső határhoz való közelsége miatt. A szegedi intézmény tavaly – a mintegy 500 hazai védett állat mellett – összesen 1908 elkobzott egyedet fogadott, a teknősökön kívül 184 nagytestű papagájt és 519 egzotikus énekesmadarat, miközben az állatkertben összesen 1466 saját egyedet gondoztak.
A Szegedi Vadasparkban 1997 óta folyik nagyarányú mentőtevékenység, ennek megfelelően jelentős szakmai tudás, gyakorlat és tapasztalat halmozódott fel. A elkobzott állatok ellátása, azok rendszerint tömeges száma miatt olyan speciális feladatnak minősül, amelyre jelenleg az állatkertek a legfelkészültebbek. Az állat-egészségügyi kockázatok jelentősek, hiszen többnyire ismeretlen eredetű állatokat fogadnak, sokszor vadonból származó, többnyire legyengült, stresszes egyedeket. Az állatok fogadását és tartását tehát csak a hatóság által engedélyezett és folyamatosan ellenőrzött karantén tudja ellátni, amelyben olyan állatorvosok és gondozók dolgoznak, akik speciális ismeretekkel és gyakorlattal rendelkeznek.
(MTI)
