A modern magyar mezőgazdaságban a múlt értékeinek és a versenyképességre való törekvésnek egyaránt meghatározó szerepe lesz – jelentette ki Dr. Simon Attila István, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára a „Hagyományőrzés az országosan kiemelt térségekben” című szakmai konferencián.
Érdemes kihasználni a globalizációval érkezett lehetőségeket a saját céljaink elérése érdekében. A technikai eszközöket persze le kell cserélni, de még fontosabb a hozzáadott érték létrehozása, vagyis a korszerű tartalomfejlesztés annak érdekében, hogy az értékeink ne csak az egyébként fontos skanzenekben létezzenek, hanem megjelenjenek a hétköznapokban átélhető és praktikus módon – emelte ki az államtitkár a közintézmények szakemberei előtt.
A program célja, hogy a szakmai hitelességet szem előtt tartva mutassa be a néphagyomány felhasználásának módszereit, területeit a települési, intézményi kommunikációban, valamint a fejlesztésekben, turisztikai, oktatási és kulturális tevékenységek szervezésében. A meghívottak köre a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet önkormányzataira, iskolákra, művelődési házakra, tájházakra, múzeumokra és turisztikai szakemberekre terjedt ki.
Az államtitkár vázolta a Miniszterelnökség által a kézműves, helyi hagyományokhoz kapcsolódó vállalkozók részére meghirdetendő 2015-ös és 2016-os fejlesztési pályázatokat is, amelyek egy részét a Vidékfejlesztési Program, illetve a Leader Program keretében írják ki.
Dr. Simon Attila István szólt az agrárszakképzés állapotáról is: 2010 óta egy új szakiskolai hálózatot építünk, amelynek végső célja a világszínvonalú magyar mezőgazdaság megteremtése. A Földművelésügyi Minisztérium fenntartásában ma hatvannégy helyen negyvenkilenc iskola működik, ahol hatvankét, a tárca hatáskörében lévő szakképesítést lehet szerezni. Összesen nyolcvankét szakmát tanítanak az intézményeinkben. Mint mondta, a közművelődési intézményeket szeretnék jobban bevonni az újjászülető agrárszakképzés világába.
(FM Sajtóiroda)
