Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és Egészségügyi Világszervezete (WHO) közös szervezésében 2014. november 19-21. között, a római FAO Központban tartják a Második Táplálkozásról Nemzetközi Konferenciát (ICN2). Az első konferenciát 1992-ben rendezték.
A mostani globális kormányközi konferencia célja az elmúlt 22 év tapasztalatainak és eredményeinek megvitatása, a 21. század élelmezési és táplálkozási kihívásainak áttekintése. A magas szintű konferencián a világ mintegy 170 országa képviselteti magát, több mint száz miniszter és államfő is jelen van a tanácskozáson, valamint részt vesznek a civil szervezetek és a magánszektor képviselői is.
A konferencia nyitónapján a delegációk elfogadták a Táplálkozásról szóló Római Nyilatkozatot és az ennek megvalósítása érdekében szükséges Cselekvési Tervet. Ezek véglegesítését több hónapos egyeztető munka előzte meg. A Római Nyilatkozat és a megvalósítást segítő Cselekvési Terv célja az egészséges táplálkozás elősegítése, az eddigieknél szélesebb körű értelmezése. A fejlesztési célok csak akkor teljesülhetnek, ha mindenki számára biztosított az elegendő és táplálkozási szempontból is megfelelő minőségű, egészséges élelmiszer.
A FAO becslései szerint jelenleg több, mint 800 millió ember éhezik vagy alultáplált a Földön. Ahhoz, hogy számuk csökkenjen, széles körű nemzetközi összefogás és új típusú nemzetközi fejlesztés szükséges az érintettek – államok, magánszektor, tudományos szféra és civil szervezetek – bevonásával.
Az ICN2 konferencia épít a folyamatban levő nemzetközi politikai folyamatokra, és hozzájárul a 2015 utáni fejlesztési program alakításához. Magyarország, a fenntartható fejlesztési célok megalkotásán dolgozó ENSZ (nyílt tagságú) munkacsoport társelnökeként kiemelt szerepet tölt be ebben a folyamatban. A munkacsoport jelentésében megfogalmazott második cél foglalkozik az 5 év alatti éhező és alultáplált gyermekekkel, és 2025-ig elérendő célokat fogalmaz meg kiemelt célcsoportok – fiatal lányok, várandós és szoptató nők, idősek - megfelelő táplálkozását illetően.
A konferencia plenáris ülésén felszólaló Tóth Katalin helyettes államtitkár ismertette a Magyar Kormánynak az egészséges táplálkozás támogatása és népszerűsítése területén tett legfontosabb intézkedéseit, s az elért konkrét gyakorlati eredményeket. Elmondta, hogy iskolai élelmezési programjainkon keresztül biztosítjuk, hogy a gyermekek egészséges, tápláló, helyi élelmiszereket fogyasszanak az iskolákban és óvodákban.
A sikeres iskolagyümölcs és iskolatej programok mellett beszédében Tóth Katalin a hazai gyakorlat jó példájaként említette a mintamenza programot, amely növekvő népszerűségnek örvend. Ennek keretében az iskolák, kórházak, idősotthonok részére lehetővé válik a helyben megtermelt élelmiszerek közvetlen beszerzése. A közétkeztetési intézmények körében a mintamenza programban való részvétel mind népszerűbb, mivel egészségesebb és jobb minőségű élelmiszert tudnak biztosítani az ott étkezőknek. A kitűzött célok szerint a mintamenza programban a biotermékek aránya 2020-ig eléri a 30 %-ot – tette hozzá Tóth Katalin.
Az FM helyettes államtitkára elmondta, hogy a rövid ellátás lánc következtében, a közvetítő kereskedelem kiiktatásával történő beszerzés környezetvédelmi szempontból is előnyösebb a kisebb szállítási távolságok miatt. Mindezeken túl a program piacot teremt a helyi gazdálkodók termékei számára, és azok feldolgozása hozzájárul a helyi gazdaság fejlődéséhez és a vidéki foglalkoztatás bővítéséhez. A helyi termelés, feldolgozás és fogyasztás ösztönzésével az élelmiszerveszteség és pazarlás is jelentősen csökkenthető.
A konferencián három különböző témában panelbeszélgetést szerveztek, ezek egyike az egészséges táplálkozás szerepe a 2015 utáni fejlesztési folyamatban. Magyarország ezen felkért hozzászólóként vett részt - Dr. Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet főigazgatója személyében, aki beszámolt hazánk nemzetközi szerepvállalásáról. Említést tett továbbá az elért hazai eredményekről, tekintettel arra, hogy az egészséges táplálkozás kiemelt helyet foglal el a hazai szakpolitikában, mint azt a közelmúltbeli nemzeti jogszabályok is mutatják. Ilyen a népegészségügyi termékdíj bevezetése, az élelmiszerek transzzsírsav tartalmát korlátozó rendelet, vagy a 2015 januárjában életbe lépő, egészséges közétkeztetést előíró rendelet. Fontosnak tartjuk, hogy mindenki számára biztosítsuk az egészséges élelmiszert, legyen az gyermek, idős vagy speciális étrendet igénylő személy. Ez összhangban áll a 2015 utáni fejlesztési folyamat céljaival és a Római Nyilatkozatban foglaltakkal is.
A Táplálkozás Világkonferencia témájához kapcsolódik a Milánói Expo is. „Táplálni a világot, energiát adni az életnek” – ezzel a mottóval rendezi Olaszország 2015. május 1. és október 31. között a következő világkiállítást, melynek fő témája az egészséges táplálkozás, a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés lesz. Magyarország kiemelten kezeli a milánói világkiállításra való felkészülést. Az Élet Kertjének elnevezett magyar pavilonban fontosnak tartjuk az egészséges táplálkozás népszerűsítését is. A tervezett magyar pavilon három átfogó témája: Egészséges hagyományok; Magyarország, a víz országa; Örökség a jövőnek.
(Földművelésügyi Minisztérium)
