A magyar mezőgazdaságban az állattenyésztési ágazat fejlesztésére 150 milliárd forintot fordítanak a 2014-2020 közötti időszakban - jelentette ki a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára egy helyi gazdálkodó 700 millió forintból korszerűsített állattartó telepének átadásán pénteken a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Újfehértón.
Nagy István elmondta: ebből az összegből összesen 242,1 millió euró (72,6 milliárd forint) lesz az európai uniós támogatás, ez "szükséges és nélkülözhetetlen forrás ahhoz, hogy megújuló és versenyképes legyen a magyar állattenyésztés".
Az irányító hatóság még ebben az évben meg szeretné nyitni a pályázati lehetőségeket - tette hozzá.
A legfőbb cél, a magyar állattartó gazdaságok versenyképességének és energiahatékonyságának erősítése, valamint az ágazatban foglalkoztatottak számának növelése - mondta. Nagy István hangsúlyozta, az alacsony jövedelmezőség miatt az ágazat fejlesztésére nem áll rendelkezésre mindig elegendő tőke, ezért a gazdálkodóknak lehetőségük lesz kamattámogatás igénybevételére is.
A kamattámogatás a támogatási intenzitáson belül tíz százalék erejéig kérhető, tehát az a gazdálkodó, akinek nincs elegendő tőkéje az önrész biztosítására, állami támogatással kedvezményes kölcsönt vehet fel - magyarázta. A részletekről szólva elmondta, támogatható lesz az építéssel járó állattartási technológia kialakítása, illetve az állattartás kezelésével és tárolásával kapcsolatos technológiák beszerzése is. Támogatást lehet igényelni továbbá az építéssel nem járó, a tartáshoz kapcsolódó eszközök és gépek beszerzésére, ezen kívül pályázni lehet majd az energiafelhasználás és a környezetterhelés csökkentésére irányuló technológiai fejlesztésekre, a trágyakezelés- és komposztálás agrotechnikai eszközeinek beszerzésére, valamint kiszolgáló infrastruktúra felújítására is.
A pályázatra olyan vállalkozók jelentkezhetnek, akik a pályázat benyújtását megelőző lezárt üzleti évben mezőgazdasági tevékenységből legalább 6 ezer euró standard termelési értéküzem-mérettel rendelkeznek, és akiknek előző évi árbevételük legalább 50 százaléka mezőgazdasági tevékenységből származik.
Nagy István jelezte: pályázhat fiatal mezőgazdasági termelő, és mezőgazdasági termelők csoportja is. A kiválasztásnál például pontot jelent a foglalkoztatotti létszám növelése, az üzleti terv minősége, a termelői csoport vagy szervezeti tagság, az adott vállalkozás mikro- és kisvállalkozói mérete, a környezeti szempontok, a tíz százalékot meghaladó egységnyi energiahatékonyság-javulás, ökológiai gazdálkodás folytatása, illetve az, hogy a beruházás fejlesztendő régióban valósul-e meg.
Az ötven százalékos, vissza nem térítendő támogatás tíz százalékpontig kérhető kamattámogatás formájában, további tíz százalék adható fiatal gazda pályázása, vagy kollektív beruházása esetén.
Nagy István arról is beszélt, a fontosabb állattenyésztési ágazatok teljesítménye a 2000-es évektől kezdve folyamatosan mérséklődött, majd 2011 és 2013 között stabilizálódott és növekedésnek indult. A szarvasmarhák számának évtizedekig tartó csökkenése 2011-ben fordult meg, azóta dinamikusan bővül az állomány, 2014 decemberében 802 ezer szarvasmarhát tartottak Magyarországon. A sertésszám a korábbi jelentős visszaesés után 2012-től kezdett emelkedni, 2014 év végén pedig már összesen 3 millió 136 ezer sertést tartottak, a juhok száma 1 millió 185 ezer volt, számuk azonban 47 ezerrel kevesebb, mint 2007-ben volt.
Az Újfehértó határában gazdálkodó Molnár-család 700 millió forintot fordított meglévő állattartó telepének modernizálására, a fejlesztéshez két pályázaton összesen 300 millió forintot nyertek el. A beruházás során sertés- és szarvasmarha-istálló, juhhodály, takarmány- és terménytároló épült meg, gépeket vásároltak, több kiszolgáló épületet pedig napelemekkel szereltek fel.
(MTI)
