Az agrárkormányzat fontos feladata, hogy megteremtse a feltételét annak, hogy növekedjen a mezőgazdasági termelés jövedelmezősége. Ennek alapja az új technológiák, a digitalizáció, a robotika, a precíziós gazdálkodás bevonása, amelyek alkalmazása mára elengedhetetlenné vált – fogalmazott Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese csütörtökön, a monori gazdafórumon.
Farkas Sándor hangsúlyozta: az Európai Unióban a Közös Agrárpolitikával kapcsolatban vita bontakozott ki a bizottság javaslatáról, amely az elosztható pénz egy részét a mezőgazdasági termelők helyett a migrációval kapcsolatos feladatokra szánná. A támogatások csökkentése károkat okozhat a mezőgazdaságnak, így például a földalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások csökkentése a magyar agráriumot, a mezőgazdaságban dolgozókat ellehetetlenítené, ugyanakkor az emelkedő élelmiszerárak valamennyiünket érintené. Éppen ezért fontos a gazdák melletti kiállás, a magyar mezőgazdaság és gazdálkodók érdekében kezdeményezett aláírásgyűjtés – mondta a miniszterhelyettes és jelezte, fontos, hogy a Közös Agrárpolitika megtartásáért, a támogatás mértékének fenntartásáért indult petíciót minél többen aláírásukkal támogassák.
Az elmúlt 8 év eredményei között említette Farkas Sándor, hogy a növénytermesztés jövedelmezősége 65, az állattenyésztésé 58 százalékkal emelkedett, az agrárexport értéke 50 százalékkal bővült. A mezőgazdaságban nőtt a foglalkoztatottság és a jövedelem is – fogalmazott. Hangsúlyozta: uniós és hazai források is segítik a mezőgazdasági vállalkozásokat. Prioritást élvez az állattenyésztés: mintegy 100 milliárd forint az a támogatás, ami a magyar költségvetésből rendelkezésre áll az állattenyésztési ágazat számára.
Az országszerte tapasztalható aszállyal kapcsolatban Farkas Sándor elengedhetetlennek nevezte, hogy a gazdálkodók hozzáigazítsák a tevékenységeiket a klimatikus viszonyok változásához, és hogy a mezőgazdaságban dolgozók gondolkodása is megváltozzon: nyitottabbaknak, odafigyelőbbnek kell lenniük, akár az őseink által használt szárazságtűrő növények használatával, akár az új technológiák befogadásával. Emellett, mint mondta, az öntözésfejlesztés mellett van csak jövője a mezőgazdaságnak. A miniszterhelyettes úgy fogalmazott: a helyzetet felismerve, a kormány időben döntött az öntözési idény kiterjesztéséről, amely ezentúl március 1-től október végéig tart, míg április 1-től a vízkészletjáradék megfizetése alól is mentesülnek a gazdák. Ez óriási kedvezmény ott, ahol tudnak öntözni. Míg korábban 320 ezer hektár földterület volt öntözhető, addig ma csupán 90 ezer hektár. A minél nagyobb öntözhető terület érdekében lépett a kormány: az öntözési idény kiterjesztése mellett az öntözésfejlesztési program tíz éven át, évente mintegy 17 milliárd forinttal segíti az öntözési műtárgyak helyreállítását – fogalmazott Farkas Sándor.
(AM Sajtóiroda)
