A magyar mezőgazdaság fejlesztése, versenyképességének biztosítása nem képzelhető el a hazai agrárkutatás eredményes tevékenysége nélkül - jelentette ki a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára Hódmezővásárhelyen.
Nagy István az Agrárinnováció a gyakorlatban című konferencia megnyitóján kifejtette, a fejlesztési források csak akkor hasznosulhatnak megfelelően, ha azokat korszerű termesztési és tenyésztési technológiákba fektetik, rendelkezésre állnak a megfelelő biológiai alapok, és a megtermelt értékeknek piacot is tudnak biztosítani. A politikus a Szegedi Tudományegyetem és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szervezett tanácskozáson a kutatás-fejlesztés kulcsterületei között említette a megváltozott klimatikus viszonyokhoz alkalmazkodó növényfajták nemesítését, vagy a megújuló energiaforrásokban rejlő tartalékok kihasználását.
El kell érni, hogy a magyar mezőgazdaság szereplői számára hozzáférhető és széles körben hasznosítható eredmények szülessenek az agrárkutatásban. Ennek érdekében döntött a minisztérium a szétaprózódott agrárkutató-hálózat átalakítása mellett - hangsúlyozta Nagy István. 2014 elején a szaktárca irányításával létrejött a nemzetközi szinten is jelentős méretű - mintegy háromszáz kutatót foglalkoztató - Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK), amelynek tevékenysége a mezőgazdaság minden jelentős területére kiterjed. A korábban önálló intézmények integrációjával létrehozott központban olyan témákban indult újra a kutatás, mint az öntözés, a zöldség- vagy a dísznövénytermesztés - közölte az államtitkár.
Az elöregedő szakembergárda utánpótlására is program indult, évente 30 fiatal felvételét tették lehetővé, akiket pályájukon mentorok segítenek - tudatta a politikus. Nagy István a következő évek egyik legfontosabb céljaként a tudományos és a gyakorlati szféra közötti együttműködés erősítését említette, amelyhez a vidékfejlesztési program plusz forrásokat biztosít.
(MTI)
