Minden év június 29-e, Péter és Pál napja, a hagyomány szerint a betakarítás kezdőnapja, s 2012 óta egyben a megemlékezésé is, hiszen az Országgyűlés határozata szerint ekkor tisztelgünk a kuláküldözés áldozatainak emléke előtt – fogalmazott köszöntőbeszédében az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a paraszti társadalom felszámolására, a kényszerkollektivizálásra emlékező vándorkiállítás megnyitóján.
A Vajdahunyad várban tartott eseményen Farkas Sándor emlékeztetett: Rákosi Mátyás 1948. augusztus 20-i kecskeméti beszédében hirdette meg a szövetkezetesítést, majd az ezt követő időszak nyitotta meg az utat a szovjet típusú kényszerkollektivizálás előtt, és hozott megannyi szenvedést és megaláztatást a magyar parasztság számára. Pedig a parasztság szorgos munkával kapcsolódott be az árutermelésbe, a megszerzett jövedelmét visszaforgatta a termelésbe, fejlesztette birtokát, földet, állatokat vett, próbált előrébb jutni, és biztos megélhetést teremteni maga és családja számára. Ennek a társadalmi rétegnek lett kulák a megnevezése és vált ismertté úgy, mint kizsákmányoló, a dolgozó nép ellensége.
A miniszterhelyettes arról is beszélt, hogy a társadalom jelentős részét képviselő földműves réteget a kommunista rendszer reménytelenül súlyos válságba taszította, 72 ezer embert tettek kuláklistára, elvették állataikat, tanyájukat, termeléshez szükséges eszközeiket. A kényszerkollektivizálás a kis- és középbirtokos gazdákat állami nagyüzemekbe terelte. Mintegy 300 ezer embertől vették el a földet, hogy egy olyan világot teremtsenek, amely merőben idegen volt a hagyományos magyar életformától.
Bár a hatalom mindent elkövetett a gazdatársadalom felszámolása érdekében, de a parasztságból soha nem veszett ki a földszeretet és a nemes patriotizmus. Ez adott erőt sokaknak, akik elszenvedték a megpróbáltatások özönét. Emlékezzünk méltón a négy évtizedes önkény több tízezer áldozatára, hogy soha többé ne történhessen meg újra, ami a rendszerváltás után múlttá szelídült – fogalmazott Farkas Sándor.
A vándorkiállítás ötletadója és szervezője, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, amelynek elnöke, Földváryné Kiss Réka arról beszélt a megnyitón, hogy a már nyolc helyszínen bemutatott tárlat, és az azt követő beszélgetések megrendítő sorsokat idéznek fel. Sokak szülei, nagyszülei tragédiáját, akiknek a korabeli tablóképek, emlékezetükből ismerős propagandaszövegek segítenek kimondani és megérteni történelmünk fekete fejezetét.
(AM Sajtóiroda)
