Az elmúlt két évben jelentős növekedés figyelhető meg a hazai szójatermesztésben a megnövelt támogatások eredményeként, azonban ezzel együtt is mindössze 15-20 százalék körül alakul az önellátottságunk - mondta Nagy István földművelésügyi miniszterhelyettes egy szakmai rendezvényen, Budapesten.

A Földművelésügyi Minisztérium miniszterhelyettese kiemelte: továbbra is évente 400-500 ezer tonnás mértékben kényszerülünk dél-amerikai szójadara-behozatalra, amelynek jelentős hányada GMO-t tartalmaz.

Nagy István ismertette, az önellátottság tekintetében az EU sem áll jobban. A nagy termesztők, azaz a rendelkezésre álló külföldi források tekintetében a szója jelentős része genetikailag módosított, ennek aránya Brazília esetében 85 százalék, de például az argentin termesztés 98 százaléka is génkezelt.

Emlékeztetett arra, hogy Magyarország kidolgozta a hús, a hal, a tojás, a tej és a méz GMO-mentes jelöléssel történő ellátásának jogi kereteit és a jogszabály-előkészítés az utolsó fázisába lépett.

Kép letöltése

Nagy István fontos célkitűzésnek nevezte a szója kiváltását célzó kutatási programok ösztönzését. Éppen ezért 2016-ban a szaktárca támogatásával etetési kísérlet indult, melynek keretében azt vizsgálták, hogy az alternatív magas fehérjetartalmú takarmányok milyen hatással van az állatok tejtermelésére.  Arról is beszámolt, hogy a kísérleti eredmények biztatóak, és várhatóan a gyakorlatba is átültethetők lesznek.

A világ szójatermelését továbbra is Észak- és Dél-Amerika uralja. A 2016-ra becsült 325 millió tonnás világszintű szójatermésből 287 millió tonnát e két régió termeli meg. A legnagyobb előállító országok az USA (109 millió t), Brazília (101 millió t) és Argentína (56 millió t). A világ többi országának termelése ezekhez képest eltörpül. A legnagyobb szójafogyasztó régiókban ezzel szemben rendkívül alacsony mennyiségű szóját állítanak elő. Kína 2016-ban várhatóan csak 12,6 millió tonnás, az EU pedig mindössze 2,3 millió tonnás terméssel számolhat.

Kép letöltése

Magyarországon a 2015-öt megelőző időszakban jellemzően 40-45 ezer hektárról 70-90 ezer tonna termést takarítottunk be, azonban a tavalyi év jelentős változást hozott a hazai szójatermesztésben: a zöldítés, valamint a fehérjenövényekre elkülönített pénzügyi forrásokkal megemelt területalapú támogatás következtében a szója termőterülete 2015-ben 77 ezer hektárra ugrott, a termés pedig megközelítette a 150 ezer tonnát. Az idén szójából 181 ezer tonna kerülhet a tárolókba, ez egynegyedével több, mint 2015-ben. Nagymértékben, közel a felével javult a hozam, amely 2016-ban 3,0 tonna/hektár lett.

(FM Sajtóiroda)